Ugrás a tartalomhoz

„Buru-szigeti babirussza” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(39 közbenső módosítás, amit 15 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{tataroz}}
{{Taxobox
{{Taxobox
| name = Babirussza
| name = Buru-szigeti babirussza
| image = Babirusa at Chester Zoo.jpg
| image = Babirusa at Chester Zoo.jpg
| image_caption = Állatkerti példány
| image_caption = Állatkerti példány
11. sor: 10. sor:
| classis = [[Emlősök]] ''(Mammalia)''
| classis = [[Emlősök]] ''(Mammalia)''
| subclassis = [[Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)''
| subclassis = [[Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)''
| infraclassis+ = [[Eutheria]]
| infraclassis+ = ''[[Eutheria]]''
| infraclassis = [[Méhlepényesek]] ''(Placentalia)''
| infraclassis = [[Méhlepényesek]] ''(Placentalia)''
| superordo = [[Laurasiatheria]]
| superordo = ''[[Laurasiatheria]]''
| ordo+ = [[Cetartiodactyla]]
| ordo+++ = ''[[Scrotifera]]''
| ordo++ = ''[[Ferungulata]]''
| ordo+ = [[Patások]] ''(Ungulata)''
| ordo = [[Párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)''
| ordo = [[Párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)''
| subordo+ = ''[[Artiofabula]]''
| subordo = [[Disznóalakúak]] ''(Suina)''
| subordo = [[Disznóalakúak]] ''(Suina)''
| familia = [[Disznófélék]] ''(Suidae)''
| familia = [[Disznófélék]] ''(Suidae)''
| subfamilia = ''Babyrousinae''/?[[Suinae]]
| subfamilia = ''Babyrousinae''/?''[[Suinae]]''
| tribus = [[Babyrousa|Babyrousini]]
| tribus = ''[[Babyrousa|Babyrousini]]''
| genus = ''[[Babyrousa]]''
| tribus_authority = Thenius, [[1970]]
| genus_authority = Perry, 1811
| genus = [[Babyrousa]]
| genus_authority = Perry, [[1811]]
| species = '''''B. babyrussa'''''
| species = '''''B. babyrussa'''''
| binomial = Babyrousa babyrussa
| binomial = Babyrousa babyrussa
| binomial_authority = ([[Carl von Linné|Linnaeus]], [[1758]])
| binomial_authority = ([[Carl von Linné|Linnaeus]], 1758)
| synonyms = *''Sus babyrussa'' Linnaeus, 1758
| synonyms = *''Sus babyrussa'' Linnaeus, 1758
*''Babyrousa alfurus'' (Lesson, 1827)
*''Babyrousa alfurus'' (Lesson, 1827)
40. sor: 41. sor:
| wikicommonscat = Babyrousa babyrussa
| wikicommonscat = Babyrousa babyrussa
}}
}}
A '''babirussza''' ''(Babyrousa babyrussa)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[disznófélék]] ''(Suidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] és a ''Babyrousinae''/[[Suinae]] [[család (rendszertan)|alcsaládjába]] tartozó [[faj]].<ref name=MSW3>{{MSW3 Groves}}</ref>
A '''Buru-szigeti babirussza''' ''(Babyrousa babyrussa)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] [[párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[disznófélék]] ''(Suidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] és a ''Babyrousinae''/[[Suinae]] [[család (rendszertan)|alcsaládjába]] tartozó [[faj]].<ref name=MSW3>{{MSW3 Groves}}</ref>


Nagyon különálló faj a disznófélék családján belül, a többi disznóhoz csak távoli rokonság fűzi.
Nagyon különálló faj a disznófélék családján belül, a többi disznóhoz csak távoli rokonság fűzi.


Korábban az összes babirusszát egyetlen fajba sorolták, melyen belül megkülönböztettek négy alfajt. Emiatt a ''[[Babyrousa]]'' [[nem (rendszertan)|emlősnem]] [[típusfaj]]a. Mára ezeket többnyire különálló fajként fogadják el. Ezek közül az egyik mára meglehet, hogy kihalt.
Korábban az összes babirusszát egyetlen fajba sorolták, melyen belül megkülönböztettek négy alfajt. Emiatt a ''[[Babyrousa]]'' [[nem (rendszertan)|emlősnem]] [[típusfaj]]a. Mára ezeket többnyire különálló fajként fogadják el.<ref name=IUCN/> Ezek közül az egyik mára meglehet, hogy kihalt.


== Nevének eredete ==
== Nevének eredete ==
A fajt szinte mindenütt az eredeti őshazájának nyelvén nevezett nevén ismerik. A „babirussza” szó az [[maláj nyelv]]ből ered, és a „szarvas” és a „disznó” szavak összevonásából alakult ki. Mindez érthető, hiszen a babirusszák [[agyar]]ai valóban emlékeztetnek inkább a [[szarvasfélék|szarvasok]] fejdíszére, azaz az [[agancs]]ra semmint a disznók agyarára.
A fajt szinte mindenütt az eredeti őshazájának nyelvén nevezett nevén ismerik. A „babirussza” szó a [[maláj nyelv]]ből ered, és a „szarvas” és a „disznó” szavak összevonásából alakult ki. Mindez érthető, hiszen a babirusszák [[agyar (fog)|agyar]]ai valóban emlékeztetnek inkább a [[szarvasfélék|szarvasok]] fejdíszére, azaz az [[agancs]]ra semmint a disznók agyarára.


== Előfordulása ==
== Előfordulása ==
A babirussza [[Indonézia|Indonéziának]] három [[sziget]]én fordul elő: a [[Buru]] szigeten valamint a [[Sula-szigetek]] két szigetén, a [[Mangole|Mangolén]] és a [[Taliabu]]n. Hogy e helyeken őshonos-e vagy a szigetekre elsőként betelepült [[ember]]ek hozták-e magukkal, még vitatott. De akárhogy is legyen, mikor még egy fajként kezelték az összes [[Babyrousa]]-fajt, a babirussza előfordulási területe jóval nagyobb volt, számos szigetet, köztük a [[Celebesz]]t is magába foglalta.
A babirussza [[Indonézia|Indonéziának]] három [[sziget]]én fordul elő: a [[Buru-sziget]]en, valamint a [[Sula-szigetek]] két szigetén, a [[Mangole|Mangolén]] és a [[Taliabu]]n. Hogy e helyeken őshonos-e vagy a szigetekre elsőként betelepült emberek hozták-e magukkal, még vitatott. De akárhogy is legyen, mikor még egy fajként kezelték az összes ''[[Babyrousa]]'' fajt, a babirussza előfordulási területe jóval nagyobb volt, számos szigetet, köztük a [[Celebesz]]t is magába foglalta.


Mivel korábban csak egy babirussza fajt tartottak számon, az összes adatot a valójában négy fajról ennek a disznófajnak tulajdonították, a valóságban a legismertebb faj a [[Babyrousa celebensis]] és az eddig legtöbb begyűjtött adat erre az utóbbi fajra érvényes.
Mivel korábban csak egy babirussza fajt tartottak számon, az összes adatot a valójában négy fajról ennek a disznófajnak tulajdonították, a valóságban a legismertebb faj a ''[[Babyrousa celebensis]]'', és az eddig legtöbb begyűjtött adat erre az utóbbi fajra érvényes.

=== A babirussza Magyarországon ===
Különös megjelenése és ritka volta miatt a babirussza kedvelt állatkerti állatnak számít. [[Magyarország]]on egyedül a [[Fővárosi Állat- és Növénykert]]ben él egy kisebb család e fajból.


== Megjelenése ==
== Megjelenése ==
[[Fájl:Babyrousa babyrussa.jpg|bélyegkép|balra|250px|Rajz az állatról]]
Testhossza 88–106&nbsp;cm, farokhossza 28–32&nbsp;cm, marmagassága 61–80&nbsp;cm, testsúlya 100 [[kg]].


Testhossza 88–106&nbsp;centiméter, marmagassága 61–80&nbsp;centiméter, [[farok]]hossza 28–32&nbsp;centiméter és testtömege 100&nbsp;[[kilogramm]].
Hátán a bőr durva és barnás-szürke vagy puha és fehéresszürkétől sárga színűig terjedő szőrökkel borított; hasa világos színű. Pofája rövid. Lábai feltűnően hosszúak és vékonyak.


Hátán a [[bőr (anatómia)|bőr]] durva és barnás-szürke vagy puha és fehéres-szürkétől sárga színűig terjedő szőrökkel borított; szőre a rokonaitól eltérően hosszú; hasa világos színű. Pofája rövid. Lábai feltűnően hosszúak és vékonyak.<ref>Meijaard, E. and Groves, C. P. (2002). ''Upgrading three subspecies of Babirusa (Babyrousa sp.) to full species level.'' IUCN/SSC Pigs, Peccaries, and Hippos Specialist Group (PPHSG) Newsletter 2(2): 33-39.</ref><ref>Meijaard, E., J. P. d'Huart, and W. L. R. Oliver (2011). Babirusa ''(Babyrousa)''. Pp. 274–276 in: Wilson, D. E., and Russell Mittermeier|R. A. Mittermeier, eds. (2011). ''Handbook of the Mammals of the World.'' Vol. 2, Hoofed Mammals. {{ISBN|978-84-96553-77-4}}</ref><ref>Nash, D. (May 22, 2010). ''[http://scienceblogs.com/tetrapodzoology/2010/05/better_look_hairy_babirusa.php A close-up look at a Hairy babirusa.] {{Wayback|url=http://scienceblogs.com/tetrapodzoology/2010/05/better_look_hairy_babirusa.php |date=20120506003044 }}'' Scienceblogs. Accessed May 1, 2012</ref>
[[Hím]]eknél a felső szemfogak átszúrják a szájpadlást és groteszk módon a homlok felé hajlanak; az alsó szemfogak erőteljesen görbült, hosszú agyarrá alakulnak. Agyarai a leghosszabbak a disznófélék családján belül, hosszuk olykor a 30 centimétert is elérheti. A nőstények agyarai jóval rövidebbek és semmiben nem különböznek a többi disznóféle agyaraitól.

A [[hímnem (biológia)|kanoknál]] a felső szemfogak átszúrják a szájpadlást és groteszk módon a homlok felé hajlanak; az alsó szemfogak erőteljesen görbült, hosszú agyarrá alakulnak. Agyarai a leghosszabbak a disznófélék családján belül, hosszuk olykor a 30&nbsp;centimétert is elérheti. A [[nőnem (biológia)|kocák]] agyarai jóval rövidebbek és semmiben nem különböznek a többi disznóféle agyaraitól.


== Életmódja ==
== Életmódja ==
Nedves erdőkben, nádasokban, tó- és folyópartok környékén fordul elő.
Nedves [[erdő]]kben, nádasokban, [[]]- és [[folyó]]partok környékén fordul elő.


A kan babirussza alsó agyarait a riválisokkal folytatott harcban használja. A felső szemfogak ezzel szemben könnyen letörnek, fegyverként semmit sem érnek, inkább hatalmi jelvények.
A kan babirussza alsó agyarait a riválisokkal folytatott harcban használja. A felső szemfogak ezzel szemben könnyen letörnek, fegyverként semmit sem érnek, inkább hatalmi jelvények.


A babirussza gyors futó. Nappal aktív. Nem túrja [[orr]]ával a talajt, de a puha, [[homok]]os vagy [[iszap]]os [[talaj]]ból kihúzza a [[gyökér|gyökereket]]. [[Mindenevő]] állatként sokféle táplálékot képes elfogyasztani, többek között [[levél (botanika)|leveleket]], vízinövényeket, puha [[gyümölcs]]öket és erős állkapcsának köszönhetően számos csonthéjas gyümölcsöt is. A biológusok már a [[kannibalizmus (zoológia)|kannibalizmust]] is megfigyelték ennél az állatnál; a malacok vannak kitéve ennek a veszélynek. A fajtársain kívül a babirussza más kisebb emlősöket és [[hüllők]]ket is elfogyaszt.<ref name=b1/> A babirusszák kis csoportokban vonulnak, jelenlétüket röfögésükkel jelzik egymásnak. Egy-egy csoport többnyire egyetlen kocából és annak utolsó malacaiból áll. A felnőtt kanok többnyire magányosan élnek.<ref name=IUCN/>
A babirussza gyors futó, és alkalmanként messzire kiúszik a tengerre, hogy kis szigeteket érjen el.

Nappal aktív. Nem túrja orrával a talajt, leveleket és gyümölcsöket eszik. A babirusszák kis csoportokban vonulnak, jelenlétüket röfögésükkel jelzik egymásnak. Egy-egy csoport többnyire egyetlen nőstényből és annak utolsó malacaiból áll. A felnőtt kanok többnyire magányosan élnek.


== Szaporodása ==
== Szaporodása ==
A párzási időszakban a [[hím]]ek heves harcok árán döntik el, hogy melyiküknek van joga párosodni a [[nőstény]]ekkel. A harcok során a sérülések viszonylag ritkák, mert a babairusszák agyarai nem igazán alkalmasak sebek ejtésére, inkább csak hatalmi jelvények.
A párzási időszakban a kanok heves harcok árán döntik el, hogy melyiküknek van joga párosodni a kocákkal. A harcok során a sérülések viszonylag ritkák, mert a babairusszák agyarai nem igazán alkalmasak sebek ejtésére, inkább csak hatalmi jelvények.


A nőstény babirusszák évente 2 almot vetnek, egy-két malaccal. Vemhességi ideje öt [[hónap]]ig tart. A fiatal malacok a [[disznófélék]] többségével ellentétben nem csíkosak. Csak az első néhány hétben rejtőznek valamilyen biztonságos helyen és születésük után 10 [[nap]]pal már képesek követni anyjukat akár hosszabb utakra is. A fiatal állatok öt vagy hat [[hónap]]os korukban már kifejlettnek számítanak. Fogságban ezidáig 24 [[év]]ig élt legtovább babirussza.
Az ivarérettséget 5-10&nbsp;hónaposan érik el. A koca, ha nincs megtermékenyítve 28-42&nbsp;naponként kész a párzásra. A vemhesség 150-157&nbsp;napig tart. A babirusszák évente 2&nbsp;almot vetnek, egy-két malaccal. A kocáknak két sornyi csecsbimbójuk van. A fiatal malacok a [[disznófélék]] többségével ellentétben nem csíkosak; születésükkor 380-1050&nbsp;grammosak és 15-20&nbsp;centiméter hosszúak. Csak az első néhány hétben rejtőznek valamilyen biztonságos helyen és születésük után 10&nbsp;nappal már képesek követni anyjukat akár hosszabb utakra is. Az elválasztás 6-8&nbsp;hónap után következik be.

Fogságban ezidáig 24&nbsp;[[év]]ig élt a legidősebb babirussza.<ref name="b1">Bambang Pontjo Priosoeryanto [https://books.google.com/books?id=x21902h4rXYC&pg=PA83 Proceeding of the Mini Workshop Southeast Asia Germany Alumni Network (SEAG) "Empowering of Society through the Animal Health and Production Activities with the Appreciation to the Indigenous Knowledge": May 3rd – 5, 2007, Manado – Indonesia], {{ISBN|3-89958-389-2}} pp. 83–92</ref><ref>[https://books.google.com/books?id=yQzSe71g2AcC&pg=PA377 Asdell's patterns of mammalian reproduction: a compendium of species-specific data], Cornell University Press, 1993, {{ISBN|0-8014-1753-8}} pp. 377–380</ref>


== Természetvédelmi helyzete ==
== Természetvédelmi helyzete ==
A bennszülöttek vadásznak rájuk mindenütt. Olykor elfognak fiatal állatokat, és azokat felnőtt korukig otthon nevelik, de tényleges háziasításról nincs szó e faj esetében.
A bennszülöttek mindenütt vadásznak rájuk. Olykor elfognak fiatal állatokat, és azokat felnőtt korukig otthon nevelik, de tényleges háziasításról nincs szó e faj esetében. A kevésbé [[Zsírok|zsír]]os (csak 1,27%, a [[házi sertés]] 5–15%-ával szemben) [[hús]]uk ínyencfalatnak számít.<ref name=IUCN/><ref name=b1/><ref name="Mapping">{{cite web|url= http://epress.anu.edu.au/austronesians/sharing/pdf/ch06.pdf |title= Mapping Buru ... |author= Barbara Dix Grimes|format=PDF |publisher= Australian National University}}</ref>


Vadon élő állományuk nagyjából 4000 állatból áll. A [[Természetvédelmi Világszövetség]] ''a fajt a „[[sebezhető faj]]ként” tartja számon.<ref name=IUCN>{{IUCN2008|assessors=Leus, K. & Oliver, W.|year=2008|id=2461|title=Babyrousa babyrussa|downloaded=15 November 2008}} Listed as Vulnerable B1ab(iii).</ref>
Vadon élő állományuk nagyjából 4000 állatból áll; ez a vadállomány csak 20&nbsp;ezer négyzetkilométernyi területen él. A [[Természetvédelmi Világszövetség]] ''a fajt a „[[sebezhető faj]]ként” tartja számon.<ref name=IUCN>{{IUCN2008|assessors=Leus, K. & Oliver, W.|year=2008|id=2461|title=Babyrousa babyrussa|downloaded=15 November 2008}} Listed as Vulnerable B1ab(iii).</ref>


A Buru szigeten két védett területet hoztak létre ennek a disznónak: a Gunung Kapalat Madát (1380 km²) és a Waeapót (50 km²).<ref name="Worldlife">{{cite web| url=http://worldwildlife.org/ecoregions/aa0104 |title=Buru rain forests| accessdate=2018-05-09| work=Terrestrial Ecoregions| publisher=World Wildlife Fund| language=angol}}</ref> Indonézia már 1931-óta törvényesen is védelmezi ezt az állatot.<ref name=IUCN/>
Különös megjelenése és ritka volta miatt a babirussza kedvelt állatkerti állatnak számít. [[Magyarország]]on egyedül a [[Fővárosi Állat- és Növénykert]]ben él egy kisebb család e fajból.

== Képek ==

<gallery>
Kép:Babyrousa babyrussa 01 MWNH 123a.jpg|A
Kép:Babyrousa babyrussa 02 MWNH 123a.jpg|babirussza
Kép:Babyrousa babyrussa 03 MWNH 123a.jpg|[[koponya|koponyája]]
Kép:Babyrousa babyrussa 04 MWNH 123a.jpg|különböző
Kép:Babyrousa babyrussa 05 MWNH 123a.jpg|oldalról
</gallery>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
86. sor: 102. sor:


== Források ==
== Források ==
* Ronald M. Nowak: ''Walker's Mammals of the World''. Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999. ISBN 0-8018-5789-9
*Ronald M. Nowak: ''Walker's Mammals of the World''. Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999. {{ISBN|0-8018-5789-9}}
* D. E. Wilson & D. M. Reeder: ''Mammal Species of the World''. Johns Hopkins University Press, 2005. ISBN 0-8018-8221-4
*D. E. Wilson & D. M. Reeder: ''Mammal Species of the World''. Johns Hopkins University Press, 2005. {{ISBN|0-8018-8221-4}}

=== Fordítás ===
*{{fordítás|en|Buru babirusa|oldid=600460568}}


== További információk ==
== További információk ==
* {{redlist|2461|2009-09-28}}
*{{redlist|2461|2009-09-28}}
*[http://animaldiversity.org/accounts/Babyrousa_babyrussa/classification/#Babyrousa_babyrussa Animal Diversity Web]
* [http://www.ultimateungulate.com/Artiodactyla/Babyrousa_sp.html További információk és képek]
*[http://www.departments.bucknell.edu/biology/resources/msw3/browse.asp?id=14200009 Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)] {{en}}
*[http://www.departments.bucknell.edu/biology/resources/msw3/browse.asp?id=14200009 Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)] {{en}}


{{Taxonbar}}
[[Kategória:Disznófélék]]
{{Portál|Biológia}}

[[Kategória:Babyrousini]]
[[Kategória:Emlősfajok]]
[[Kategória:Emlősfajok]]
[[Kategória:Ázsia emlősei]]
[[Kategória:Ázsia emlősei]]

A lap jelenlegi, 2023. október 18., 19:47-kori változata

Buru-szigeti babirussza
Állatkerti példány
Állatkerti példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Artiofabula
Alrend: Disznóalakúak (Suina)
Család: Disznófélék (Suidae)
Alcsalád: Babyrousinae/?Suinae
Nemzetség: Babyrousini
Nem: Babyrousa
Perry, 1811
Faj: B. babyrussa
Tudományos név
Babyrousa babyrussa
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Sus babyrussa Linnaeus, 1758
  • Babyrousa alfurus (Lesson, 1827)
  • Babyrousa babirousa (Jardine, 1836)
  • Babyrousa babirusa (Guillemard, 1889)
  • Babyrousa babirussa (Quoy & Gaimard, 1830)
  • Babyrousa frosti (Thomas, 1920)
  • Babyrousa indicus (Kerr, 1792)
  • Babyrousa orientalis (Brisson, 1762)
  • Babyrousa quadricornua Perry, 1811
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Buru-szigeti babirussza témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Buru-szigeti babirussza témájú médiaállományokat és Buru-szigeti babirussza témájú kategóriát.

A Buru-szigeti babirussza (Babyrousa babyrussa) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Babyrousinae/Suinae alcsaládjába tartozó faj.[1]

Nagyon különálló faj a disznófélék családján belül, a többi disznóhoz csak távoli rokonság fűzi.

Korábban az összes babirusszát egyetlen fajba sorolták, melyen belül megkülönböztettek négy alfajt. Emiatt a Babyrousa emlősnem típusfaja. Mára ezeket többnyire különálló fajként fogadják el.[2] Ezek közül az egyik mára meglehet, hogy kihalt.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A fajt szinte mindenütt az eredeti őshazájának nyelvén nevezett nevén ismerik. A „babirussza” szó a maláj nyelvből ered, és a „szarvas” és a „disznó” szavak összevonásából alakult ki. Mindez érthető, hiszen a babirusszák agyarai valóban emlékeztetnek inkább a szarvasok fejdíszére, azaz az agancsra semmint a disznók agyarára.

Előfordulása

[szerkesztés]

A babirussza Indonéziának három szigetén fordul elő: a Buru-szigeten, valamint a Sula-szigetek két szigetén, a Mangolén és a Taliabun. Hogy e helyeken őshonos-e vagy a szigetekre elsőként betelepült emberek hozták-e magukkal, még vitatott. De akárhogy is legyen, mikor még egy fajként kezelték az összes Babyrousa fajt, a babirussza előfordulási területe jóval nagyobb volt, számos szigetet, köztük a Celebeszt is magába foglalta.

Mivel korábban csak egy babirussza fajt tartottak számon, az összes adatot a valójában négy fajról ennek a disznófajnak tulajdonították, a valóságban a legismertebb faj a Babyrousa celebensis, és az eddig legtöbb begyűjtött adat erre az utóbbi fajra érvényes.

A babirussza Magyarországon

[szerkesztés]

Különös megjelenése és ritka volta miatt a babirussza kedvelt állatkerti állatnak számít. Magyarországon egyedül a Fővárosi Állat- és Növénykertben él egy kisebb család e fajból.

Megjelenése

[szerkesztés]
Rajz az állatról

Testhossza 88–106 centiméter, marmagassága 61–80 centiméter, farokhossza 28–32 centiméter és testtömege 100 kilogramm.

Hátán a bőr durva és barnás-szürke vagy puha és fehéres-szürkétől sárga színűig terjedő szőrökkel borított; szőre a rokonaitól eltérően hosszú; hasa világos színű. Pofája rövid. Lábai feltűnően hosszúak és vékonyak.[3][4][5]

A kanoknál a felső szemfogak átszúrják a szájpadlást és groteszk módon a homlok felé hajlanak; az alsó szemfogak erőteljesen görbült, hosszú agyarrá alakulnak. Agyarai a leghosszabbak a disznófélék családján belül, hosszuk olykor a 30 centimétert is elérheti. A kocák agyarai jóval rövidebbek és semmiben nem különböznek a többi disznóféle agyaraitól.

Életmódja

[szerkesztés]

Nedves erdőkben, nádasokban, - és folyópartok környékén fordul elő.

A kan babirussza alsó agyarait a riválisokkal folytatott harcban használja. A felső szemfogak ezzel szemben könnyen letörnek, fegyverként semmit sem érnek, inkább hatalmi jelvények.

A babirussza gyors futó. Nappal aktív. Nem túrja orrával a talajt, de a puha, homokos vagy iszapos talajból kihúzza a gyökereket. Mindenevő állatként sokféle táplálékot képes elfogyasztani, többek között leveleket, vízinövényeket, puha gyümölcsöket és erős állkapcsának köszönhetően számos csonthéjas gyümölcsöt is. A biológusok már a kannibalizmust is megfigyelték ennél az állatnál; a malacok vannak kitéve ennek a veszélynek. A fajtársain kívül a babirussza más kisebb emlősöket és hüllőkket is elfogyaszt.[6] A babirusszák kis csoportokban vonulnak, jelenlétüket röfögésükkel jelzik egymásnak. Egy-egy csoport többnyire egyetlen kocából és annak utolsó malacaiból áll. A felnőtt kanok többnyire magányosan élnek.[2]

Szaporodása

[szerkesztés]

A párzási időszakban a kanok heves harcok árán döntik el, hogy melyiküknek van joga párosodni a kocákkal. A harcok során a sérülések viszonylag ritkák, mert a babairusszák agyarai nem igazán alkalmasak sebek ejtésére, inkább csak hatalmi jelvények.

Az ivarérettséget 5-10 hónaposan érik el. A koca, ha nincs megtermékenyítve 28-42 naponként kész a párzásra. A vemhesség 150-157 napig tart. A babirusszák évente 2 almot vetnek, egy-két malaccal. A kocáknak két sornyi csecsbimbójuk van. A fiatal malacok a disznófélék többségével ellentétben nem csíkosak; születésükkor 380-1050 grammosak és 15-20 centiméter hosszúak. Csak az első néhány hétben rejtőznek valamilyen biztonságos helyen és születésük után 10 nappal már képesek követni anyjukat akár hosszabb utakra is. Az elválasztás 6-8 hónap után következik be.

Fogságban ezidáig 24 évig élt a legidősebb babirussza.[6][7]

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A bennszülöttek mindenütt vadásznak rájuk. Olykor elfognak fiatal állatokat, és azokat felnőtt korukig otthon nevelik, de tényleges háziasításról nincs szó e faj esetében. A kevésbé zsíros (csak 1,27%, a házi sertés 5–15%-ával szemben) húsuk ínyencfalatnak számít.[2][6][8]

Vadon élő állományuk nagyjából 4000 állatból áll; ez a vadállomány csak 20 ezer négyzetkilométernyi területen él. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt a „sebezhető fajként” tartja számon.[2]

A Buru szigeten két védett területet hoztak létre ennek a disznónak: a Gunung Kapalat Madát (1380 km²) és a Waeapót (50 km²).[9] Indonézia már 1931-óta törvényesen is védelmezi ezt az állatot.[2]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Sablon:MSW3 Groves
  2. a b c d e Leus, K. & Oliver, W. (2008). Babyrousa babyrussa. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 15 November 2008. Listed as Vulnerable B1ab(iii).
  3. Meijaard, E. and Groves, C. P. (2002). Upgrading three subspecies of Babirusa (Babyrousa sp.) to full species level. IUCN/SSC Pigs, Peccaries, and Hippos Specialist Group (PPHSG) Newsletter 2(2): 33-39.
  4. Meijaard, E., J. P. d'Huart, and W. L. R. Oliver (2011). Babirusa (Babyrousa). Pp. 274–276 in: Wilson, D. E., and Russell Mittermeier|R. A. Mittermeier, eds. (2011). Handbook of the Mammals of the World. Vol. 2, Hoofed Mammals. ISBN 978-84-96553-77-4
  5. Nash, D. (May 22, 2010). A close-up look at a Hairy babirusa. Archiválva 2012. május 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Scienceblogs. Accessed May 1, 2012
  6. a b c Bambang Pontjo Priosoeryanto Proceeding of the Mini Workshop Southeast Asia Germany Alumni Network (SEAG) "Empowering of Society through the Animal Health and Production Activities with the Appreciation to the Indigenous Knowledge": May 3rd – 5, 2007, Manado – Indonesia, ISBN 3-89958-389-2 pp. 83–92
  7. Asdell's patterns of mammalian reproduction: a compendium of species-specific data, Cornell University Press, 1993, ISBN 0-8014-1753-8 pp. 377–380
  8. Barbara Dix Grimes: Mapping Buru ... (PDF). Australian National University
  9. Buru rain forests (angol nyelven). Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2018. május 9.)

Források

[szerkesztés]
  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999. ISBN 0-8018-5789-9
  • D. E. Wilson & D. M. Reeder: Mammal Species of the World. Johns Hopkins University Press, 2005. ISBN 0-8018-8221-4

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Buru babirusa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]