„Fantasy” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. február 5., 12:48-kori változata

Ez a szócikk irodalmi műfajról szól. Hasonló címmel lásd még: Fantasy (egyértelműsítő lap).

A fantasy (angol szó, ejtsd: fentezi) a fantasztikus irodalom egyik műfaja, illetve a műfaj köré szerveződő filmes, szabadidős (és egyéb) kultúra. Régebben a kritikusok nem tekintették „irodalmi” műfajnak a szó klasszikus értelmében („igényes szépirodalom”); és az irodalmi lexikonokban sem szerepelt címszóként; mára a legkiemelkedőbb, e műfajba tartozó remekeket vita nélkül szépirodalmi műveknek mondhatjuk.

Fogalmának meghatározása

Az Aurin Fantasy Enciklopédia nyomán e műfajt a következőképpen határozzuk meg:

A fantasy a huszadik század fordulóján induló, és a század második felében kibontakozó fantasztikus irodalmi, képzőművészeti, és iparművészeti stílus, amely az angolszász irodalomban fejlődött először önálló irányzattá, de mára eltérő formákban más európai nemzetek művészeteiben is jelentkezett. Fő jellemzője, hogy a tartalma (történet/kép/hang) többnyire olyan elképzelt, mitikus jellegű, valamilyen tekintetben mindig irreális, az író által teremtett, csak annak fantáziájában létező alternatív világokba mint keretbe van ágyazva, mely felépítésében, fizikai és etikai törvényeiben, értékeiben, élőlényeiben, rokonságot mutat a vallások és mítoszok által megteremtett képzeletbeli világokkal. A fantasy ezek felépítésében – írótól, műtől függően – egyaránt (akár egyazon műben is) merít a gótikus romantika történeteiből, a középkori lovagvilág hősi énekeiből és lovagregényeiből, az ókori és kora középkori – különösen az északi, kelta, germán, skandináv – mítoszokból és eposzokból, illetve a vele rokon (de nem azonos) science-fiction műfaj által teremtett világokból. A fantasy műfaj köré egész kultúra szerveződött, melyben vannak szerepjátékok, filmek, „világépítő” klubok, kizárólag fantasyt forgalmazó könyvkiadók, és hasonlók.

Kialakulásának története

A fantasy kezdeti szárnypróbálkozásai már a romantika korában is megjelentek (Ernst Theodor Amadeus Hoffmann: Az arany virágcserép, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Zalán futása), később Lewis Carroll (Aliz regényciklus) által. A századforduló után jelentősen hozzájárultak a műfaj kialakuláshoz Robert E. Howard és H.P. Lovecraft művei, majd a 20. században J.R.R. Tolkien, C. S. Lewis és Michael Ende alkotásai. A fantasyt egyértelműen Tolkien regénye, A Gyűrűk Ura emelte ki az irodalmilag kvázi megtagadott műfajok közül, és tette kiemelkedően népszerű, világszerte terjedő irodalmi műfajjá. Ezért a legtöbb fantasy-írónak is A Gyűrűk Ura lett a követendő etalon és szinonimája az ún. „klasszikus fantasynak”.

Az 1970-es években induló szerepjátékipar jelentősen hozzájárult, hogy a műfajba tömegek érdeklődését bevonja. A számos regény jelent meg ezen játékvilágok által ihletve, illetve a játékok kiegészítőjeként több regény készült megrendelésre is.

A fantasy típusai, stílus irányzatai

Nincs egységes rendszer meghatározva, hiszen adott műben a stílusirányzatok rugalmasan kezelhetőek és a stílushatárok összemosódhatnak. Ezért a többnyire már elismert ágakat soroljuk fel a teljesség igénye nélkül.

Főbb irányzatok

A legtöbb fantasy mű a következő két kategória valamelyikébe besorolható:

Epikus fantasy (epic fantasy): A történet alapja egy nagy, magasztos közös célért vagy elvért, hatalmas küzdelmek árán való törekvés, szó szerint és átvitt értelemben véve, legtöbbször (részben) pozitív befejezéssel. Ilyen Tolkien A Gyűrűk Ura című műve.
Heroikus, hősi fantasy (heroic vagy quest fantasy): Hasonló az epikus fantasy-hoz, de a központban egy ember (a hős) és annak célja(i) állnak. Ilyen Robert E. Howard: Conan, a barbár-ja.
- Ezt a két főkategóriát szokás még "high fantasy"-nek is nevezni. Ez a megfogalmazás azonban néha problémás lehet az angol megnevezést használva. Egy részt a "high fantasy"-nek van egy másod jelentése is (lásd a részleteket a "low fantasy"-nál), másrészt zavaró és félreértelmezhető lehet ha egy mű például "heroikus high fantasy" és ezen belül a "low fantasy" részkategóriába tartozik.^[1] Ilyen David Gemmell-től a Legenda c. könyv.

Alaptípusok

Azon művek, amelyek a fenti két kategóriába nem sorolhatók be, vagy ha igen, akkor az irányzat beazonosítása a következő stílusok szerint tovább finomítható:

Dark fantasy: Fantasy horror elemekkel vegyítve, illetve lazább kategorizálás szerint a sötétebb, negatív hangvételű fantasy műfajok is ide tartoznak. A végkifejlet ritkán pozitív. Ilyen H.P. Lovecraft legtöbb műve, mint a Cthulhu hívása.
Történelmi fantasy (historical fantasy): Nem egy képzelt világ az alapja, hanem a Föld egyik történelmi szakasza (legtöbbször középkor). Akár valós eseményeket dolgoz fel, de kisebb-nagyobb mértékben el is térhet tőle. Ugyanakkor valamilyen szinten jelen van a mágia és varázslás. Esetleg mitikus lények, mint az unikornis. Ilyen Artúr király és a kerekasztal lovagjai mondakör.
Fantasy vígjáték, komédia vagy paródia (humorous fantasy): A fantasy elemeit használva – többnyire az íratlan szabályokat mellőzve – felépített vígjáték vagy paródia. A paródia esetén konkrét mű(vek) paródiája, sok esetben egy népszerű mű sikerét lovagolja meg, ugyanis a paródia mentesül a parodizált mű szerzői jogi kötöttségei alól. Vígjátéknál is általában sok a konkrét művekre való utalás. Ilyenek Terry Pratchett vígjátékai. Illetve hazánkban Nemes István írt számos művet álnéven, sokszor saját történeteit parodizálva.
Kortárs vagy városi fantasy (contemporary vagy urban fantasy): Hasonlít a történelmi fantasyhoz, de mai korban játszódik, ahol a mágia és/vagy a mitikus lények többé-kevésbé titokban jelen vannak. Ilyen a Harry Potter^[2] vagy a Hellboy illetve az Immortalis Osculum.
Tudományos fantasy (science fantasy): Keveri a fantasy és a sci-fi elemeit. Habár a sci-fi műfaj már maga is egyfajta fikció, de itt jellemzően megjelenik a történetben a mágia (vagy ahhoz hasonló erő), illetve mitikus lények, fajok. Többnyire a tudományos magyarázat másodlagos vagy teljesen hiányzik, illetve inkább kellék a történethez. Ilyenek a Warhammer 40000 történetek vagy a Star Wars.

Köztes vagy keverék típusok

Könnyű vagy enyhe fantasy (low fantasy): Hasonló a történelmi vagy kortárs típus, de képzelt világban játszódik. A mi világunkhoz (jelen vagy történelmi) nagyon hasonló a történet háttere. Főleg akkor jellemző, ha az író szabad kezet szeretne a mű írásában úgy, hogy a realitások ne kössék meg a történetvezetést. Így például írható olyan középkori témához hasonló történet, amelynek nincs valós helyszíne vagy a történelmi alapja. Ezenfelül némileg felrúghatók a fizika törvényei is, például mágia használattal vagy csodatétellel. Ilyen a Trónok harca.
- Néhány ritkábban használt definíció szerint a "low fantasy" kifejezést használják gyűjtő kategóriaként az olyan stílusokra, ami nem teljesen fantázia világra és mágiára épít. Ennek értelmében ide tartozik például a kortárs vagy történelmi fantasy számos egyéb mellett. Ennél a felosztásnál a "high fantasy" pedig az ellentétet, a teljes fantázia világot feldolgozó történetet takarja.
Mese vagy tündérmese fantasy (fairytale fantasy): Klasszikus 18-19. századi mesevilágra épülő történet. A régi műfaj szabályait nagyban megtartva íródik, de újat alkot. Ilyen a Csillagpor.
Steampunk fantasy: Rétegstílus, keveréke a történelmi és a tudományos fantasynak, kicsit felborítva mindegyikük szabályait. A vernei világot megjelenítő, XVIII. század végére és XIX. századra kiható ipari forradalom gyümölcseként megindult iparosodás eredményeiből, elsősorban a gőzgéptechnikáéból építkezik, azonban a technika ebben a világban a gőztechnológia és korabeli mechanikai eszközeivel a művek szerint elérte, néha pedig meghaladta mai világunk technikai fejlettségét, miközben a kornak kellékei (építészet, öltözködés, átlagember eszközei stb.) romantikus háttérként megmaradnak a korabeli szinten. Különbséget teszünk steampunk fantasy és steampunk sci-fi között, előbbire példa Az arany iránytű (The Golden Compass) c. mese, míg utóbbira a Vadiúj vadnyugat (Wild Wild West) c. kalandfilm.

Rokon műfajok

A fantasy műfaj rokon egy másik, régebbi stílusirányzattal, melyet mágikus realizmusnak neveznek. Képviselői közé tartozik többek között Gabriel García Márquez, E. T. A. Hoffmann, Magyarországon pedig Kodolányi János (utóbbi Tolkiennel nagyjából egy időben alkotott az övéhez hasonló, az ókori mítoszvilágban játszódó regényeket).
A fantasyhoz igen közel áll a mese műfaja, hiszen a fantasy-művek a mítoszok mellett a népmesék világából is sokat merítenek. A két műfajt leginkább a célközönség különbözteti meg: a mesék elsősorban gyerekeknek készülnek, ezzel szemben a fantasy felnőtt olvasókhoz szól. Korábban a fantasy műfaj önállósodása előtt egyes ma már fantasy-ként kategorizált műveket meseként soroltak be.
Klasszikus mitikus műfaj, amely sokszor történelmi valós elemeket ötvöz a mesék világával. Egyes történeteket így őrizve meg az utókor számára az enyészettől. Például Iliasz, ami Trója megtalálásához vezetett.
A sci-fi régebben a meséhez hasonlóan szoros kapcsolatban állt egyes fantasy művekkel. A műfaj különválása előtt néhány fantasy művet jobb híján sci-fi-ként kategorizáltak. Lester del Rey a "The word of science fiction 1926–76" művében még úgy nyilatkozott, hogy a sci-fi a Gilgames-eposzig nyúlik vissza, de e eposzra ma már inkább mint fantasy tekintünk. ^[3] Ma is van kapcsolat a sci-fi és a fantasy között a science fantasy alkategória formájában, ahova például a Star Wars-t is soroljuk.^[4]
A horror műfaj hatással volt a dark fantasy kialakulására, de a behatás kölcsönös volt, a horror műfaj is átemelt elemeket a fantasy világából. A horror műfaj számos művénél megjelentek a H.P. Lovecraft által divatba hozott Necronomicon és a fantasy világ egyes természetfeletti lényei.

A fantasy pszichológiája

Pszichológiai szempontból a fantasy egyik legjellemzőbb vonása a kollektív tudattalan felé fordulás, olyannyira, hogy kísérletek történtek a jungi (a Myers-Briggs-típusindikátorban is vizsgált) személyiségjellemzőknek (Intuíció, Érzékelés, Érzés, Gondolkodás) bizonyos tipikus fantasy-karaktereknek való megfeleltetésére. Eszerint a Harcos képviselné az Intuíciót (mivel a kardokkal vagy puszta kézzel vívott közelharc nagymértékben az ellenféllel való intuitív azonosuláson alapszik), a Tolvaj az Érzékelést (ügyesség, tárgyak iránti vonzalom), a Pap az Érzést és Ítélést (Jó-Rossz megkülönböztetése, istenek és/vagy egyéb értékek iránti rajongás), a Varázsló pedig a Gondolkodást (évekig tartó tanulás, a világot irányító mélyebb törvények ismerete).

Jung nyomán sikerült a fantasy keletkezését és népszerűségét is magyarázni. Jung szerint a modern ember (ti. a nyugati civilizáció embere) elszakadt mitikus-mágikus gyökereitől. Ugyanekkor az ezek iránti igény továbbra is jelen van.

Az emberiség túlnyomó részét alkotó, csekély élettapasztalattal, kevés transzcendens emlékkel rendelkező, könnyen befolyásolható tömeglények nehezen igazodnak el ebben a világszellem neurotikus előérzetétől vibráló életformában… Az emberek igénylik a transzcendens műveket. A fantasy feladata, hogy megmutassa az individualizáció, az átlényegülés útját, s rávezessen arra, hogy az értékeket saját magunkban, saját kis kozmoszunkban keressük, hiszen az a legapróbb részletekig is analóg a világegyetemmel. Amelyik ember nem hisz a csodákban, az az ember nem realista.

– Pósa Zoltán

Források

↑ Lester del Rey: SF is precisely as old as the first recorded fiction. This is the Epic of Gilgamesh
↑ Is Star Wars Sci-Fi or Fantasy?: The best label for Star Wars may be "science fantasy," a subgenre that blends elements of sci-fi and the supernatural. Archiválva 2012. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ Survey of Fantasy Subgenres: Epic fantasy can be either high or low.
↑ types of fantasy literature: ehow

Irodalom

Varju Zsuzsanna: A fantasy Magyarországon. In: Könyv és nevelés (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum folyóirata), 1991/1
Világirodalmi lexikon; 3. köt.; Bp., Akadémiai Kiadó, 1972, 33. o.
Pósa Zoltán: Mese és fantasy – a mítosz teljességéért; in: Galaktika, 1991, 5. sz., 68-69. o.

További információk

The ISFDB – Sci-fi és fantasy művek adatbázisa (angolul)
Magyar Fantasycentrum Archiválva 2022. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
Typologia Phantastica. Könyv és nevelés online.
Uhrman Iván: Üzenet Középföldére Archiválva 2011. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (fantasyirodalom-történet)
fantasy.lap.hu – linkgyűjtemény
Fantasy FineArt
Forest Myths Fantasy
Fantasy karakterkép-gyűjtemény
Notes on fantasy (angolul)
Fantasy Types / Genres (angolul)
Defining the Genre: High Fantasy (angolul)
Fantasy Sub-Genres (angolul)
The Secret History of Fantasy (angolul)
Hegedűs Orsolya: A mágia szövedéke. Bevezetés a magyar fantasy olvasásába, 1.; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2012 (Parazita könyvek)

Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Survey_of_Fantasy_Subgenres_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Survey of Fantasy Subgenres

[types_of_fantasy_literature_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] types of fantasy literature

[Lester_del_Rey_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Lester del Rey

[Is_Star_Wars_Sci-Fi_or_Fantasy?_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] Is Star Wars Sci-Fi or Fantasy?

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{egyert2|irodalmi műfajról|Fantasy (egyértelműsítő lap)}}
+{{egyért2|irodalmi műfajról|Fantasy (egyértelműsítő lap)}}
-[[Fájl:Dobryna.jpg|right|thumb]]
+[[Fájl:Dobrynya Nikitich rescues Zabava from the Gorynych, 1941.jpg|right|thumb]]
-A '''fantasy''' (ejtsd: fentezi) a [[fantasztikus irodalom]] egyik [[műfaj]]a, illetve a műfaj köré szerveződő filmes, szabadidős (és egyéb) kultúra. Régebben a kritikusok nem tekintették „irodalmi” műfajnak a szó klasszikus értelmében („igényes szépirodalom”); és az irodalmi [[enciklopédia|lexikonokban]] sem szerepelt címszóként; mára a legkiemelkedőbb, e műfajba tartozó remekeket vita nélkül szépirodalmi műveknek mondhatjuk. Az Aurin Fantasy Enciklopédia nyomán e műfajt a következőképpen határozzuk meg:
+A '''fantasy''' (angol szó, ejtsd: fentezi) a [[fantasztikus irodalom]] egyik [[műfaj]]a, illetve a műfaj köré szerveződő filmes, szabadidős (és egyéb) kultúra. Régebben a kritikusok nem tekintették „irodalmi” műfajnak a szó klasszikus értelmében („igényes szépirodalom”); és az irodalmi [[enciklopédia|lexikonokban]] sem szerepelt címszóként; mára a legkiemelkedőbb, e műfajba tartozó remekeket vita nélkül szépirodalmi műveknek mondhatjuk.
+== Fogalmának meghatározása ==
+Az Aurin Fantasy Enciklopédia nyomán e műfajt a következőképpen határozzuk meg:
 A fantasy a huszadik század fordulóján induló, és a század második felében kibontakozó fantasztikus [[irodalom|irodalmi]], [[képzőművészet]]i, és [[iparművészet]]i stílus, amely az angolszász irodalomban fejlődött először önálló irányzattá, de mára eltérő formákban más európai nemzetek művészeteiben is jelentkezett. Fő jellemzője, hogy a tartalma (történet/kép/hang) többnyire olyan elképzelt, [[mítosz|mitikus]] jellegű, valamilyen tekintetben mindig irreális, az író által teremtett, csak annak ''fantáziá''jában létező alternatív világokba mint keretbe van ágyazva, mely felépítésében, fizikai és etikai törvényeiben, értékeiben, élőlényeiben, rokonságot mutat a [[vallás]]ok és [[mítosz]]ok által megteremtett képzeletbeli világokkal. A fantasy ezek felépítésében – írótól, műtől függően – egyaránt (akár egyazon műben is) merít a gótikus romantika történeteiből, a középkori lovagvilág hősi énekeiből és lovagregényeiből, az ókori és kora középkori – különösen az északi, kelta, germán, skandináv – mítoszokból és eposzokból, illetve a vele rokon (de nem azonos) ''[[sci-fi|science-fiction]]'' műfaj által teremtett világokból. A fantasy műfaj köré egész kultúra szerveződött, melyben vannak [[szerepjáték]]ok, filmek, „világépítő” klubok, kizárólag fantasyt forgalmazó könyvkiadók, és hasonlók.
+== Kialakulásának története ==
-A fantasy kezdeti szárnypróbálkozásai már a romantika korában is megjelentek ([[E. T. A. Hoffmann|Ernst Theodor Amadeus Hoffmann]]: ''Az arany virágcserép,'' [[Vörösmarty Mihály]]: ''Csongor és Tünde, Zalán futása''), később [[Lewis Carroll]] (Aliz regényciklus) által. A századforduló után jelentősen hozzájárultak a műfaj kialakuláshoz [[Robert E. Howard]] és [[Howard Phillips Lovecraft|H.P. Lovecraft]] művei, majd a 20. században [[J. R. R. Tolkien|J.R.R. Tolkien]], [[C. S. Lewis]] és [[Michael Ende]] alkotásai. A fantasyt egyértelműen Tolkien regénye, ''[[A Gyűrűk Ura]]'' emelte ki az irodalmilag kvázi megtagadott műfajok közül, és tette kiemelkedően népszerű, világszerte terjedő irodalmi műfajjá. Ezért a legtöbb fantasy írónak is ''[[A Gyűrűk Ura]]'' lett a követendő etalon és szinonimája az ún. "klasszikus fantasynak".
+A fantasy kezdeti szárnypróbálkozásai már a romantika korában is megjelentek ([[E. T. A. Hoffmann|Ernst Theodor Amadeus Hoffmann]]: ''Az arany virágcserép,'' [[Vörösmarty Mihály]]: ''Csongor és Tünde, Zalán futása''), később [[Lewis Carroll]] (Aliz regényciklus) által. A századforduló után jelentősen hozzájárultak a műfaj kialakuláshoz [[Robert E. Howard]] és [[Howard Phillips Lovecraft|H.P. Lovecraft]] művei, majd a 20. században [[J. R. R. Tolkien|J.R.R. Tolkien]], [[Clive Staples Lewis|C. S. Lewis]] és [[Michael Ende]] alkotásai. A fantasyt egyértelműen Tolkien regénye, ''[[A Gyűrűk Ura (regény)|A Gyűrűk Ura]]'' emelte ki az irodalmilag kvázi megtagadott műfajok közül, és tette kiemelkedően népszerű, világszerte terjedő irodalmi műfajjá. Ezért a legtöbb fantasy-írónak is ''[[A Gyűrűk Ura (regény)|A Gyűrűk Ura]]'' lett a követendő etalon és szinonimája az ún. „klasszikus fantasynak”.
 Az 1970-es években induló [[szerepjáték]]ipar jelentősen hozzájárult, hogy a műfajba tömegek érdeklődését bevonja. A számos regény jelent meg ezen játékvilágok által ihletve, illetve a játékok kiegészítőjeként több regény készült megrendelésre is.
@@ 16. sor: / 20. sor: @@
 A legtöbb fantasy mű a következő két kategória valamelyikébe besorolható:
-* '''Epikus fantasy''' (epic fantasy): A történet alapja egy nagy, magasztos közös célért vagy elvért, hatalmas küzdelmek árán való törekvés, szó szerint és átvitt értelemben véve, legtöbbször (részben) pozitív befejezéssel. ''Ilyen [[Tolkien]]: [[Gyűrűk Ura]] műve''.
+* '''Epikus fantasy''' (epic fantasy): A történet alapja egy nagy, magasztos közös célért vagy elvért, hatalmas küzdelmek árán való törekvés, szó szerint és átvitt értelemben véve, legtöbbször (részben) pozitív befejezéssel. Ilyen Tolkien [[A Gyűrűk Ura (regény)|A Gyűrűk Ura]] című műve.
 * '''Heroikus, hősi fantasy''' (heroic vagy quest fantasy): Hasonló az epikus fantasy-hoz, de a központban egy ember (a hős) és annak célja(i) állnak. ''Ilyen [[Robert E. Howard]]: [[Conan, a barbár]]-ja''.
 ** ''Ezt a két főkategóriát szokás még "high fantasy"-nek is nevezni. Ez a megfogalmazás azonban néha problémás lehet az angol megnevezést használva. Egy részt a "high fantasy"-nek van egy másod jelentése is (lásd a részleteket a "low fantasy"-nál), másrészt zavaró és félreértelmezhető lehet ha egy mű például "heroikus high fantasy" és ezen belül a "low fantasy" részkategóriába tartozik.{{refhely|Survey of Fantasy Subgenres}} Ilyen [[David Gemmell]]-től a [[Legenda (David Gemmell)|Legenda]] c. könyv.''
@@ 26. sor: / 30. sor: @@
 * '''Történelmi fantasy''' (historical fantasy): Nem egy képzelt világ az alapja, hanem a Föld egyik történelmi szakasza (legtöbbször középkor). Akár valós eseményeket dolgoz fel, de kisebb-nagyobb mértékben el is térhet tőle. Ugyanakkor valamilyen szinten jelen van a mágia és varázslás. Esetleg mitikus lények, mint az [[unikornis]]. ''Ilyen [[Artúr-mondakör|Artúr király]] és a kerekasztal lovagjai mondakör.''
 * '''Fantasy vígjáték, komédia vagy paródia''' (humorous fantasy): A fantasy elemeit használva – többnyire az íratlan szabályokat mellőzve – felépített vígjáték vagy paródia. A paródia esetén konkrét mű(vek) paródiája, sok esetben egy népszerű mű sikerét lovagolja meg, ugyanis a paródia mentesül a parodizált mű szerzői jogi kötöttségei alól. Vígjátéknál is általában sok a konkrét művekre való utalás. ''Ilyenek [[Terry Pratchett]] vígjátékai. Illetve hazánkban [[Nemes István (író)|Nemes István]] írt számos művet álnéven, sokszor saját történeteit parodizálva.''
-* '''Kortárs vagy városi fantasy''' (contemporary vagy urban fantasy): Hasonlít a történelmi fantasyhoz, de mai korban játszódik, ahol a mágia és/vagy a mitikus lények többé-kevésbé titokban jelen vannak. ''Ilyen a [[Harry Potter]]{{refhely|types of fantasy literature}} vagy a [[Hellboy]] illetve az'' Immortalis Osculum''.''
+* '''Kortárs vagy városi fantasy''' (contemporary vagy urban fantasy): Hasonlít a történelmi fantasyhoz, de mai korban játszódik, ahol a mágia és/vagy a mitikus lények többé-kevésbé titokban jelen vannak. ''Ilyen a [[Harry Potter]]{{refhely|types of fantasy literature}} vagy a [[Hellboy (film, 2019)|Hellboy]] illetve az'' Immortalis Osculum''.''
-* '''Tudományos fantasy''' (science fantasy): Keveri a fantasy és a [[sci-fi]] elemeit. Habár a sci-fi műfaj már maga is egyfajta fikció, de itt jellemzően megjelenik a történetben a mágia (vagy ahhoz hasonló erő), illetve mitikus lények, fajok. Többnyire a tudományos magyarázat másodlagos vagy teljesen hiányzik, illetve inkább kellék a történethez. ''Ilyenek a [[Warhammer 40000]] történetek vagy a [[Star Wars]]''.
+* '''Tudományos fantasy''' (science fantasy): Keveri a fantasy és a [[sci-fi]] elemeit. Habár a sci-fi műfaj már maga is egyfajta fikció, de itt jellemzően megjelenik a történetben a mágia (vagy ahhoz hasonló erő), illetve mitikus lények, fajok. Többnyire a tudományos magyarázat másodlagos vagy teljesen hiányzik, illetve inkább kellék a történethez. ''Ilyenek a [[Warhammer 40 000|Warhammer 40000]] történetek vagy a [[Star Wars]]''.
 === Köztes vagy keverék típusok ===
 * '''Könnyű vagy enyhe fantasy''' (low fantasy): Hasonló a történelmi vagy kortárs típus, de képzelt világban játszódik. A mi világunkhoz (jelen vagy történelmi) nagyon hasonló a történet háttere. Főleg akkor jellemző, ha az író szabad kezet szeretne a mű írásában úgy, hogy a realitások ne kössék meg a történetvezetést. Így például írható olyan középkori témához hasonló történet, amelynek nincs valós helyszíne vagy a történelmi alapja. Ezenfelül némileg felrúghatók a fizika törvényei is, például mágia használattal vagy csodatétellel. ''Ilyen a [[Trónok harca (könyv)|Trónok harca]]''.
 ** ''Néhány '''ritkábban''' használt definíció szerint a "low fantasy" kifejezést használják gyűjtő kategóriaként az olyan stílusokra, ami nem teljesen fantázia világra és mágiára épít. Ennek értelmében ide tartozik például a kortárs vagy történelmi fantasy számos egyéb mellett. Ennél a felosztásnál a "high fantasy" pedig az ellentétet, a teljes fantázia világot feldolgozó történetet takarja.''
-* '''Mese vagy tündérmese fantasy''' (fairytale fantasy): Klasszikus 18.-19. századi mesevilágra épülő történet. A régi műfaj szabályait nagyban megtartva íródik, de újat alkot. ''Ilyen a [[Csillagpor]]''.
+* '''Mese vagy tündérmese fantasy''' (fairytale fantasy): Klasszikus 18-19. századi mesevilágra épülő történet. A régi műfaj szabályait nagyban megtartva íródik, de újat alkot. ''Ilyen a [[Csillagpor]]''.
 * '''[[Steampunk#Steampunk fantasy|Steampunk fantasy]]''': Rétegstílus, keveréke a történelmi és a tudományos fantasynak, kicsit felborítva mindegyikük szabályait<!--?-->. A [[Jules Verne|vernei]] világot megjelenítő, XVIII. század végére és XIX. századra kiható [[ipari forradalom]] gyümölcseként megindult iparosodás eredményeiből, elsősorban a [[gőzgép]]technikáéból építkezik, azonban a technika ebben a világban a gőztechnológia és korabeli mechanikai eszközeivel a művek szerint elérte, néha pedig meghaladta mai világunk technikai fejlettségét, miközben a kornak kellékei (építészet, öltözködés, átlagember eszközei<!--?--> stb.) romantikus háttérként megmaradnak a korabeli szinten. Különbséget teszünk steampunk fantasy és [[Steampunk|steampunk sci-fi]] között, előbbire példa ''[[Az arany iránytű]] (The Golden Compass)'' c. mese, míg utóbbira a ''[[Vadiúj vadnyugat]] (Wild Wild West)'' c. kalandfilm.
@@ 39. sor: / 43. sor: @@
 * A fantasyhoz igen közel áll a [[mese]] műfaja, hiszen a fantasy-művek a mítoszok mellett a népmesék világából is sokat merítenek. A két műfajt leginkább a célközönség különbözteti meg: a mesék elsősorban gyerekeknek készülnek, ezzel szemben a fantasy felnőtt olvasókhoz szól. Korábban a fantasy műfaj önállósodása előtt egyes ma már fantasy-ként kategorizált műveket meseként soroltak be.
 * Klasszikus [[Mítosz|mitikus]] műfaj, amely sokszor történelmi valós elemeket ötvöz a mesék világával. Egyes történeteket így őrizve meg az utókor számára az enyészettől. Például [[Iliasz]], ami [[Trója]] megtalálásához vezetett.
-* A [[sci-fi]] régebben a meséhez hasonlóan szoros kapcsolatban állt egyes fantasy művekkel. A műfaj különválása előtt néhány fantasy művet jobb híján sci-fi-ként kategorizáltak. [[Lester del Rey]] a "''The word of science fiction 1926-76''" művében még úgy nyilatkozott, hogy a sci-fi a [[Gilgames-eposz]]ig nyúlik vissza, de e eposzra ma már inkább mint fantasy tekintünk. {{refhely|Lester del Rey}} Ma is van kapcsolat a sci-fi és a fantasy között a ''science fantasy'' alkategória formájában, ahova például a Star Wars-t is soroljuk.{{refhely|Is Star Wars Sci-Fi or Fantasy?}}
+* A [[sci-fi]] régebben a meséhez hasonlóan szoros kapcsolatban állt egyes fantasy művekkel. A műfaj különválása előtt néhány fantasy művet jobb híján sci-fi-ként kategorizáltak. [[Lester del Rey]] a "''The word of science fiction 1926–76''" művében még úgy nyilatkozott, hogy a sci-fi a [[Gilgames-eposz]]ig nyúlik vissza, de e eposzra ma már inkább mint fantasy tekintünk. {{refhely|Lester del Rey}} Ma is van kapcsolat a sci-fi és a fantasy között a ''science fantasy'' alkategória formájában, ahova például a Star Wars-t is soroljuk.{{refhely|Is Star Wars Sci-Fi or Fantasy?}}
 * A [[horror]] műfaj hatással volt a ''dark fantasy'' kialakulására, de a behatás kölcsönös volt, a horror műfaj is átemelt elemeket a fantasy világából. A horror műfaj számos művénél megjelentek a [[Howard Phillips Lovecraft|H.P. Lovecraft]] által divatba hozott [[Necronomicon]] és a fantasy világ egyes természetfeletti lényei.
@@ 53. sor: / 57. sor: @@
 == Források ==
 * {{hely|Lester del Rey}} [https://books.google.hu/books?id=a9avHule5XwC&pg=PA199&lpg=PA199&dq=Lester+del+Rey+Epic+of+Gilgamesh&source=bl&ots=2KEk0NOen3&sig=h6QQDv6dmQ-37_xY3JoArJByHk4&hl=hu&sa=X&ei=0XR3T9agEciGswbihMWlBA&ved=0CEMQ6AEwBA#v=onepage&q=Lester%20del%20Rey%20Epic%20of%20Gilgamesh&f=false SF is precisely as old as the first recorded fiction. This is the Epic of Gilgamesh]
-* {{hely|Is Star Wars Sci-Fi or Fantasy?}} [http://scifi.about.com/od/starwarsglossaryandfaq/a/Star-Wars-Faq-Is-Star-Wars-Sci-Fi-Or-Fantasy.htm The best label for Star Wars may be "science fantasy," a subgenre that blends elements of sci-fi and the supernatural.]
+* {{hely|Is Star Wars Sci-Fi or Fantasy?}} [http://scifi.about.com/od/starwarsglossaryandfaq/a/Star-Wars-Faq-Is-Star-Wars-Sci-Fi-Or-Fantasy.htm The best label for Star Wars may be "science fantasy," a subgenre that blends elements of sci-fi and the supernatural.] {{Wayback|url=http://scifi.about.com/od/starwarsglossaryandfaq/a/Star-Wars-Faq-Is-Star-Wars-Sci-Fi-Or-Fantasy.htm |date=20120430224139 }}
 * {{hely|Survey of Fantasy Subgenres}} [https://web.archive.org/web/20111202084614/http://fantasy-faction.com/2011/survey-of-fantasy-subgenres Epic fantasy can be either high or low.]
 * {{hely|types of fantasy literature}} [http://www.ehow.com/info_8516985_types-fantasy-literature.html ehow]
@@ 64. sor: / 68. sor: @@
 == További információk ==
-* [http://www.isfdb.org/cgi-bin/index.cgi The ISFDB - Sci-fi és fantasy művek adatbázisa] {{en}}
+* [http://www.isfdb.org/cgi-bin/index.cgi The ISFDB – Sci-fi és fantasy művek adatbázisa] {{en}}
-* [http://www.fantasycentrum.hu Magyar Fantasycentrum]
+* [http://www.fantasycentrum.hu Magyar Fantasycentrum] {{Wayback|url=http://www.fantasycentrum.hu/ |date=20220110111241 }}
 * ''[http://folyoiratok.ofi.hu/konyv-es-neveles/typologia-phantastica Typologia Phantastica]''. Könyv és nevelés online.
-* Uhrman Iván: [http://web.zone.ee/aurin/szakirodalom/uiegyuzenetkozepfoldere.html Üzenet Középföldére]  (fantasyirodalom-történet)
+* Uhrman Iván: [http://web.zone.ee/aurin/szakirodalom/uiegyuzenetkozepfoldere.html Üzenet Középföldére] {{Wayback|url=http://web.zone.ee/aurin/szakirodalom/uiegyuzenetkozepfoldere.html |date=20110120172251 }} (fantasyirodalom-történet)
-* [http://fantasy.lap.hu/ fantasy.lap.hu - linkgyűjtemény]
+* [http://fantasy.lap.hu/ fantasy.lap.hu – linkgyűjtemény]
-* [http://www.fantasygallery.net Fantasy FineArt]
+* [https://web.archive.org/web/20190907132610/http://fantasygallery.net/ Fantasy FineArt]
 * [https://web.archive.org/web/20140104053659/http://forest-myths.hu/ Forest Myths Fantasy]
 * [http://www.lanawin.hu/forum_ic/karakterkepek.php Fantasy karakterkép-gyűjtemény]
-* [http://www.zettesworld.com/DT/types.htm Notes on fantasy] {{en}}
+* [https://web.archive.org/web/20111223054547/http://www.zettesworld.com/DT/types.htm Notes on fantasy] {{en}}
 * [https://web.archive.org/web/20120313035642/http://www.focusonfantasy.com/2009/11/fantasy-types Fantasy Types / Genres] {{en}}
 * [http://fandomania.com/defining-the-genre-high-fantasy Defining the Genre: High Fantasy] {{en}}
 * [https://web.archive.org/web/20120321084119/http://www.sfwriterstoolkit.com/fantasy-sub-genres/ Fantasy Sub-Genres] {{en}}
 * [https://web.archive.org/web/20110525170216/http://www.strangehorizons.com/reviews/2011/04/the_secret_hist.shtml The Secret History of Fantasy] {{en}}
+*Hegedűs Orsolya: ''A mágia szövedéke. Bevezetés a magyar fantasy olvasásába, 1.''; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2012 (''Parazita könyvek'')
 {{Szerepjáték}}

Sablon:Szerepjáték m v sz Szerepjáték (műhely)
Változatok	asztali szerepjáték · élő szerepjáték · fórumos szerepjáték · gyűjtögetős kártyajáték · lapozgatós játékkönyv · levelezős játék · számítógépes szerepjáték
Klasszikus szerepjátékok	7 Tenger · Armageddon 2092 – Mars · Ars Magica · Auvron · Csillagok háborúja · Codex · Coyote · Cthulhu hívása · Cyberpunk 2020 · Dungeons & Dragons · Earthdawn · Gallia · GURPS · Harc és Varázslat · Hunter: The Reckoning · Káosz · Középfölde Szerepjáték · Mage: The Ascension · M.A.G.U.S. · Nemundir · Paranoia · Requiem · Rolemaster · Rubin Kódex · RuneQuest · Shadowrun · Spelljammer · Vampire: the Masquerade · Werewolf: The Apocalypse · Wraith: The Oblivion
Stílusok	Alternatív történelem · Cyberpunk · Fantasy · Horror · Humor · Sci-fi · Szuperhős · Western
Világok	Al-Quadim · Dark Sun · Forgotten Realms · Greyhawk · Korongvilág · Krynn · Mélysötét · Night City · Ravenloft · Titán · World of Darkness · Ynev
Alkotók	Dave Arneson · David Gemmell · Gary Gygax · Gáspár András · Ian Livingstone · J. R. R. Tolkien · Kornya Zsolt · Margaret Weis · Michael Moorcock · Nemes István · Novák Csanád · Nyulászi Zsolt · R. A. Salvatore · Richard Garfield · Robert E. Howard · Steve Jackson (USA) · Steve Jackson (UK) · Terry Pratchett · Tracy Hickman
Magazinok	Atlantisz · Átjáró · Bíborhold · Rúna magazin · The Dragon
Kiadók	Atlas Games · Avalon-Hill Game Company · Beholder Kft. · Cherubion Kiadó · Decipher · Delta Vision · ICE · TSR · Valhalla Páholy · White Wolf, Inc. · Wizards of the Coast
Egyéb	Túlélők földje · Hatalom kártyái kártyajáték · Kaland Játék Kockázat