„Oltványi Imre” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
(7 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
4. sor: | 4. sor: | ||
| képméret =220px |
| képméret =220px |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| állam =A Magyar Nemzeti Bank |
| állam =A Magyar Nemzeti Bank |
||
36. sor: | 35. sor: | ||
| szavazatszám2 = |
| szavazatszám2 = |
||
| állam3 = |
| állam3 =A Magyar Nemzeti Bank |
||
| sorszám3 = |
| sorszám3 =8 |
||
| megnevezés3 = |
| megnevezés3 =elnöke |
||
| terminus kezdete3= [[ |
| terminus kezdete3=[[1945]]. [[november 15.]] |
||
| terminus vége3 = [[ |
| terminus vége3 =[[1946]]. [[augusztus 9.]] |
||
| alelnök3 = |
| alelnök3 = |
||
| helyettes3 = |
| helyettes3 = |
||
47. sor: | 46. sor: | ||
| főnöke-neve3 = |
| főnöke-neve3 = |
||
| főnöke-tisztsége3= |
| főnöke-tisztsége3= |
||
| előd3 = [[ |
| előd3 = [[Kárász Artúr]] |
||
| utód3 = [[ |
| utód3 = [[Csejkey Ernő]] |
||
| állam4 = A [[Szépművészeti Múzeum]] |
|||
| sorszám4 = |
|||
| megnevezés4 = főigazgatója |
|||
| terminus kezdete4= [[1949]] |
|||
| terminus vége4 = [[1952]] |
|||
| alelnök4 = |
|||
| helyettes4 = |
|||
| uralkodó4 = |
|||
| elnök4 = |
|||
| főnöke-neve4 = |
|||
| főnöke-tisztsége4= |
|||
| előd4 = [[Genthon István]] |
|||
| utód4 = [[Redő Ferenc]] |
|||
| születési név = <!-- Wikidatából --> |
| születési név = <!-- Wikidatából --> |
||
| születési hely = |
| születési hely = |
||
| születési dátum = |
| születési dátum = |
||
| halálozási hely = |
| halálozási hely = |
||
| halálozási dátum = |
| halálozási dátum = |
||
| sírhely = <!-- Wikidatából --> |
| sírhely = <!-- Wikidatából --> |
||
| szülei = <!-- Wikidatából --> |
| szülei = <!-- Wikidatából --> |
||
74. sor: | 87. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
1920-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett doktorátust. Közben tanult a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián is. 1920–21-ben az Országos Földműves Szövetség titkára, 1922-től 1944-ig a Magyar Jelzálog Hitelbank tisztviselője (1925-től igazgatója, 1937-től ügyvezető igazgatója). 1930-ban alapító tagja a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Független Kisgazdapárt]]nak, amelyben mindvégig vezető szerepet töltött be. 1943-tól a párt Polgári Tagozatának elnöke. A [[Második világháború|II. világháború]] idején részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945. januárjától a [[Magyar Nemzeti Bank]] elnöke, július 21-től november 12-ig pénzügyminiszter, 1945. decembertől 1946. júliusáig ismét a Nemzeti Bank elnöke. 1945–47-ben nemzetgyűlési képviselő. 1947–48-ban berni magyar követ. 1949-től a Magyar Nemzeti Múzeum elnöke, 1950-től nyugdíjazásáig, 1952-ig a [[Szépművészeti Múzeum]] főigazgatója. Magángyűjteményét a bajai [[Türr István Múzeum]]ra hagyta. |
|||
1920-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett doktorátust. Közben tanult a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián is. 1920–21-ben az Országos Földműves Szövetség titkára, 1922-től 1944-ig a Magyar Jelzálog Hitelbank tisztviselője (1925-től igazgatója, 1937-től ügyvezető igazgatója). |
|||
1930-ban alapító tagja a [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Független Kisgazdapárt]]nak, amelyben mindvégig vezető szerepet töltött be. 1943-tól a párt Polgári Tagozatának elnöke. A [[Második világháború|II. világháború]] idején részt vett az ellenállási mozgalomban. |
|||
1945. januárjától a [[Magyar Nemzeti Bank]] elnöke, július 21-től november 12-ig pénzügyminiszter, 1945. decembertől 1946. júliusáig ismét a Nemzeti Bank elnöke. 1945–47-ben nemzetgyűlési képviselő. 1947–48-ban berni magyar követ. |
|||
1949-től a Magyar Nemzeti Múzeum elnöke, 1950-től nyugdíjazásáig, 1952-ig a [[Szépművészeti Múzeum]] főigazgatója. Magángyűjteményét a bajai [[Türr István Múzeum]]ra hagyta. |
|||
== Irodalmi munkássága == |
== Irodalmi munkássága == |
||
Újságokban és folyóiratokban nagyszámú – főleg képzőművészeti tárgyú, a modern művészetet propagáló – cikke jelent meg. 1935–38-ban a ''[[Magyar Művészet]]'' című folyóirat szerkesztője. 1942–44-ben a ''[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]]'' állandó képzőművészeti kritikusa. |
Újságokban és folyóiratokban nagyszámú – főleg képzőművészeti tárgyú, a modern művészetet propagáló – cikke jelent meg. 1935–38-ban a ''[[Magyar Művészet]]'' című folyóirat szerkesztője. 1942–44-ben a ''[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]]'' állandó képzőművészeti kritikusa. |
||
== Főbb művei == |
== Főbb művei == |
||
* Egry József (Bp., 1932) |
* Egry József (Bp., 1932) |
||
* Derkovits Gyula (Bp., 1934. mindkét könyv Ártinger Imre néven) |
* Derkovits Gyula (Bp., 1934. mindkét könyv Ártinger Imre néven) |
||
* ''Művészeti krónika. Összegyűjtött képzőművészeti írások''; szerk., utószó, jegyz. Sümegi György; MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Bp., 1991 |
|||
* ''Derkovits Gyula''; 2. bőv. kiad.; Szombathelyi Képtár, Szombathely, 1994 |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
* Farkas Zoltán: ''In memoriam Oltványi Imre'' (Művészet, 1963. jún.) |
* Farkas Zoltán: ''In memoriam Oltványi Imre'' (Művészet, 1963. jún.) |
||
* Solymos Ede: ''Oltványi Imre emlékkiállítás'' (Baja, 1963) |
* Solymos Ede: ''Oltványi Imre emlékkiállítás'' (Baja, 1963) |
||
* {{MÉL|ALL}} |
* {{MÉL|ALL}} |
||
* [https://artportal.hu/lexikon-mugyujto/oltvanyi-imre/ Artportal] |
* [https://artportal.hu/lexikon-mugyujto/oltvanyi-imre/ Artportal] {{Wayback|url=https://artportal.hu/lexikon-mugyujto/oltvanyi-imre/ |date=20210126032646 }} |
||
* ''Oltványi Imre emlékkiállítás. Baja, Türr István Múzeum, 1963. júl.''; rend. Miskolczy Ferenc, katalógus összeáll. Solymos Ede; s.n., Baja, 1963 (''A Bajai Türr István Múzeum kiadványai'') |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|Politika}} |
{{Portál|Politika}} |
||
{{Magyarország pénzügyminiszterei}} |
|||
[[Kategória:1893-ban született személyek]] |
[[Kategória:1893-ban született személyek]] |
||
98. sor: | 129. sor: | ||
[[Kategória:Bácsalmásiak]] |
[[Kategória:Bácsalmásiak]] |
||
[[Kategória:Magyar antifasiszta ellenállók]] |
[[Kategória:Magyar antifasiszta ellenállók]] |
||
<references /> |
|||
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1945–1947)]] |
|||
[[Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek]] |
A lap jelenlegi, 2024. augusztus 7., 16:05-kori változata
Oltványi Imre | |
A Magyar Nemzeti Bank 6. elnöke | |
Hivatali idő 1945. április 17. – augusztus 31. | |
Előd | Temesváry László |
Utód | Kárász Artúr |
Magyarország pénzügyminisztere | |
Hivatali idő 1945. július 21. – november 12. | |
Előd | Vásáry István |
Utód | Gordon Ferenc |
A Magyar Nemzeti Bank 8. elnöke | |
Hivatali idő 1945. november 15. – 1946. augusztus 9. | |
Előd | Kárász Artúr |
Utód | Csejkey Ernő |
A Szépművészeti Múzeum főigazgatója | |
Hivatali idő 1949 – 1952 | |
Előd | Genthon István |
Utód | Redő Ferenc |
Született | 1893. február 20.[1] Bácsalmás |
Elhunyt | 1963. január 13. (69 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Párt | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt |
Gyermekei | Oltványi Ambrus |
Foglalkozás |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1920) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Oltványi Imre témájú médiaállományokat. |
Oltványi Imre, írói álnéven Ártinger Imre (Bácsalmás, 1893. február 20. – Budapest, 1963. január 13.) magyar politikus, pénzügyminiszter, művészeti író, műgyűjtő, műkritikus.
Élete
[szerkesztés]1920-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett doktorátust. Közben tanult a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián is. 1920–21-ben az Országos Földműves Szövetség titkára, 1922-től 1944-ig a Magyar Jelzálog Hitelbank tisztviselője (1925-től igazgatója, 1937-től ügyvezető igazgatója).
1930-ban alapító tagja a Független Kisgazdapártnak, amelyben mindvégig vezető szerepet töltött be. 1943-tól a párt Polgári Tagozatának elnöke. A II. világháború idején részt vett az ellenállási mozgalomban.
1945. januárjától a Magyar Nemzeti Bank elnöke, július 21-től november 12-ig pénzügyminiszter, 1945. decembertől 1946. júliusáig ismét a Nemzeti Bank elnöke. 1945–47-ben nemzetgyűlési képviselő. 1947–48-ban berni magyar követ.
1949-től a Magyar Nemzeti Múzeum elnöke, 1950-től nyugdíjazásáig, 1952-ig a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Magángyűjteményét a bajai Türr István Múzeumra hagyta.
Irodalmi munkássága
[szerkesztés]Újságokban és folyóiratokban nagyszámú – főleg képzőművészeti tárgyú, a modern művészetet propagáló – cikke jelent meg. 1935–38-ban a Magyar Művészet című folyóirat szerkesztője. 1942–44-ben a Magyar Nemzet állandó képzőművészeti kritikusa.
Főbb művei
[szerkesztés]- Egry József (Bp., 1932)
- Derkovits Gyula (Bp., 1934. mindkét könyv Ártinger Imre néven)
- Művészeti krónika. Összegyűjtött képzőművészeti írások; szerk., utószó, jegyz. Sümegi György; MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Bp., 1991
- Derkovits Gyula; 2. bőv. kiad.; Szombathelyi Képtár, Szombathely, 1994
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BnF források (francia nyelven)
Források
[szerkesztés]- Farkas Zoltán: In memoriam Oltványi Imre (Művészet, 1963. jún.)
- Solymos Ede: Oltványi Imre emlékkiállítás (Baja, 1963)
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Artportal Archiválva 2021. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Oltványi Imre emlékkiállítás. Baja, Türr István Múzeum, 1963. júl.; rend. Miskolczy Ferenc, katalógus összeáll. Solymos Ede; s.n., Baja, 1963 (A Bajai Türr István Múzeum kiadványai)