Ugrás a tartalomhoz

„Forró éjszakában (film)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
323 661 szerkesztés
 
(45 közbenső módosítás, amit 23 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a filmről}}
{{Film infobox
{{Film infobox
| cím = Forró éjszakában
| kép =
| eredeti cím = In the Heat of the Night
| képméret =
| kép =
| képaláírás =
| képméret =
| rendező = [[Norman Jewison]]
| képaláírás =
| producer = [[Walter Mirisch]]
| vezető producer =
| rendező = [[Norman Jewison]]
| alapmű = [[John Ball (író)|John Ball]]: [[Forró éjszakában (regény)|Forró éjszakában]]
| producer = Walter Mirisch
| műfaj = [[dráma]], [[bűnügyi film|krimi]]
| executive producer =
| forgatókönyvíró = [[Stirling Silliphant]]
| alapmű = [[John Ball]] regénye alapján
| dramaturg =
| műfaj = [[dráma]], [[bűnügyi film|krimi]], [[misztika|misztikus]], [[thriller (műfaj)|thriller]]
| főszereplő = {{plainlist|
| forgatókönyvíró = Stirling Silliphant
* [[Sidney Poitier]]
| dramaturg =
| főszereplő = [[Sidney Poitier]]<br>[[Rod Steiger]]<br>[[Lee Grant]]
* [[Rod Steiger]]
* [[Lee Grant (színművész, 1925)|Lee Grant]]
| zene = [[Quincy Jones]]<br>ének: [[Ray Charles]]
}}
| operatőr = Haskell Wexler, ASC
| vágó = Hal Ashby
| zene = [[Quincy Jones]]
| hangmérnök =
| operatőr = Haskell Wexler, ASC
| jelmeztervező = Alan Levine
| vágó = Hal Ashby
| hangmérnök =
| díszlettervező = Robert Priestley
| jelmeztervező = Alan Levine
| gyártó = [[The Mirisch Corporation]]
| díszlettervező = Robert Priestley
| gyártásvezető = Jim Henderling<br>Allen K. Wood
| ország = {{USA}}
| gyártó = [[The Mirisch Corporation]]
| gyártásvezető = {{plainlist|
| nyelv = [[Angol nyelv|angol]]
* Jim Henderling
| időtartam = 109 perc
* Allen K. Wood
| költségvetés = {{szám|2000000}} USD
}}
| képarány = 1,85:1
| ország = {{Amerikai Egyesült Államok}}
| forgalmazó = {{zászló|USA}} [[United Artists]]<br>{{zászló|Magyarország}} [[Mokép]] (mozi, 1971)
| nyelv = {{plainlist|
| bemutató = {{zászló|USA}} [[1967]]. [[augusztus 2.]]<br>'''1. szinkron'''<br>{{zászló|Magyarország}} [[1971]]. [[június 24.]] (mozi)<br>'''2. szinkron'''<br>{{zászló|Magyarország}} [[1990]]. [[március 3.]] (''TV'': TV-1)<br>'''3. szinkron'''<br>{{zászló|Magyarország}} [[2003]]. (''TV'': Duna TV)<br>'''4. szinkron'''<br>{{zászló|Magyarország}} [[2007]]. [[július 12.]] (''TV'': MGM)
* [[angol nyelv|angol]]
| eredeti adó =
* + [[magyar nyelv|magyar]] <small>(szinkron)</small>
| magyar adó = '''1. szinkronnal''':<br>[[M1 (televízióadó)|MTV-1]]<br>'''2. szinkronnal''':<br>[[M1 (televízióadó)|TV-1]]<br>'''3. szinkronnal''':<br>[[Duna (televízióadó)|Duna TV]]<br>'''4. szinkronnal''':<br>[[MGM Televízió|MGM]]
}}
| díj(ak) =
| korhatár = {{korhatár|12}}
| időtartam = 109 perc
| bevétel = {{zászló|USA}} {{szám|27379978}} $
| költségvetés = {{szám|2000000|[[Amerikai dollár|USD]]}}
| előző =
| képarány = 1,85:1
| következő =
| forgalmazó = {{plainlist|
* {{zászló|Amerikai Egyesült Államok}} [[United Artists]]
| kapcsolódó film =
* {{zászló|Magyarország}} [[MOKÉP]] <small>(mozi, 1971)</small>
| kapcsolódó sorozat =
}}
| honlap =
| imdb = 61811
| bemutató = {{plainlist|
* {{zászló|Amerikai Egyesült Államok}} [[1967]]. [[augusztus 2.]]
| PORT.hu = 51745
* {{zászló|Magyarország}} [[1971]]. [[június 24.]]
}}
| eredeti adó =
| magyar adó = {{plainlist|
* [[M1 (televízióadó)|MTV-1]]
}}
| díj(ak) =
| korhatár = {{korhatár|12}}
| bevétel = {{filmbevétel
| bevétel1 = 27379978
| ország1 = Amerikai Egyesült Államok
| pénznem1 = [[Amerikai dollár|$]]
| forrás1 =
}}
| előző =
| következő =
| kapcsolódó film =
| kapcsolódó sorozat =
| honlap =
}}
}}


[[File:Norman Jewison Star on Canada's Walk of Fame.jpg|thumb|200px|Norman Jewinson emlékcsillag]]
[[Fájl:Norman Jewison Star on Canada's Walk of Fame.jpg|thumb|200px|[[Norman Jewison]] emlékcsillag]]
A '''Forró éjszakában''' (eredeti címén ''In the Heat of the Night'') egész estés amerikai bűnügyi dráma, amely [[John Ball]] 1965-ben megjelent [[Forró éjszakában (regény)|azonos című]] című regénye alapján készült<ref>{{cite web |url= http://www.allreaders.com/topics/Info_34854.asp |title=In the Heat of the Night by John Ball Detailed Book Review |first= |last=|work=allreaders.com |year=2011 |accessdate=29 July 2011}}Ismertető a könyvről</ref> , [[1967 a filmművészetben|1967]]-ben mutatták be mozikban. A forgatókönyvet [[Stirling Silliphant]] írta, [[Norman Jewison]] rendezte, a zenéjét [[Quincy Jones]] szerezte, a producer Walter Mirisch. A [[The Mirisch Corporation]] készítette, a [[United Artists]] forgalmazta. A főszereplője egy afro-amerikai nyomozó [[Philadelphia|Philadelphiá]]ból, aki belekeveredik egy gyilkossági ügy nyomozásába [[Mississippi (állam)|Mississippi]] fajgyűlölő államának egy kisvárosában. A film öt [[Oscar-díj]]at nyert, a legjobb film és a legjobb színész kategóriában is. A főszerepeket [[Sidney Poitier]], [[Warren Oates]], valamint [[Rod Steiger]] játssza. 2002-ben a Kongresszusi Könyvtár beválasztotta a nemzeti filmarchívumba, mint „kulturálisan, történelmileg, vagy esztétikailag jelentős művet”.
A '''''Forró éjszakában''''' (eredeti cím: ''In the Heat of the Night'') [[1967 a filmművészetben|1967]]-ben bemutatott [[Amerikai filmművészet|amerikai]] [[bűnügyi film]], amely [[John Ball (író)|John Ball]] 1965-ben megjelent [[Forró éjszakában (regény)|azonos című]] című regénye alapján készült.<ref>{{cite web |url=http://www.allreaders.com/topics/Info_34854.asp |title=In the Heat of the Night by John Ball Detailed Book Review |first= |last= |work=allreaders.com |year=2011 |accessdate=29 July 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130112144140/http://www.allreaders.com/topics/Info_34854.asp |archivedate=2013-01-12 }}Ismertető a könyvről</ref> A forgatókönyvet [[Stirling Silliphant]] írta, a filmet [[Norman Jewison]] rendezte, a zenéjét [[Quincy Jones]] szerezte, a producere [[Walter Mirisch]] volt. A [[The Mirisch Corporation]] készítette, a [[United Artists]] forgalmazta. A főszereplője egy afroamerikai nyomozó [[Philadelphia (Pennsylvania)|Philadelphiából]], aki belekeveredik egy gyilkossági ügy nyomozásába [[Mississippi (állam)|Mississippi]] fajgyűlölő államának egy kisvárosában. A film öt [[Oscar-díj]]at nyert, a legjobb film és a legjobb színész kategóriában is. A főszerepeket [[Sidney Poitier]], [[Warren Oates]], valamint [[Rod Steiger]] játssza. 2002-ben a Kongresszusi Könyvtár beválasztotta a nemzeti filmarchívumba, mint „kulturálisan, történelmileg, vagy esztétikailag jelentős művet”.


A film alapján további két produkció született: They Call Me MISTER Tibbs! (Engem Tibbs '''úr'''nak szokás szólítani!) 1971-ben. Később a regénnyel azonos cím alatt televíziós sorozat is készült Carroll O'Connor, Howard Rollins, Alan Autry, David Hart, Anne-Marie Johnson és Hugh O'Connor szereplésével.<ref>{{cite web |url= http://www.imdb.com/title/tt0094484/ |title=Az éjszaka árnyai (TV Series 1988–1994) - IMDb |first= |last= |work=imdb.com |year=2011 [last update] |accessdate=29 July 2011}}</ref>
A film alapján további két produkció született: They Call Me MISTER Tibbs! (Engem Tibbs úrnak szokás szólítani!) 1971-ben. Később a regénnyel azonos cím alatt televíziós sorozat is készült Carroll O'Connor, Howard Rollins, Alan Autry, David Hart, Anne-Marie Johnson és Hugh O'Connor szereplésével.<ref>{{cite web |url= http://www.imdb.com/title/tt0094484/ |title=Az éjszaka árnyai (TV Series 1988–1994) - IMDb |first= |last= |work=imdb.com |year=2011 [last update] |accessdate=29 July 2011}}</ref>


Bár a film egy képzeletbeli, Mississippi állambeli [[Sparta (Mississippi)|Sparta]] városában játszódik, és semmi köze nincs az ottani valóságos<ref>https://en.wikipedia.org/wiki/Sparta,_Mississippi</ref> Sparta városhoz, egyes jeleneteit az Illinois állambeli [[Sparta (Illinois)|Sparta]] városában forgatták.
Bár a film egy képzeletbeli, Mississippi állambeli Sparta városban játszódik, és semmi köze nincs az ottani valóságos [[Sparta (Mississippi)|Sparta]]{{Wd|Q7573811}} városhoz, egyes jeleneteit az Illinois állambeli [[Sparta (Illinois)|Sparta]]{{Wd|Q16900413}} városában forgatták.


A film egyik emlékezetes mondatát: ''They call me Mister Tibbs'', az Amerikai Filmintézet a legfontosabb száz idézet közé választotta.<ref name="quotes">{{cite web |url= http://www.afi.com/100years/quotes.aspx |title=AFI's 100 YEARS...100 MOVIE QUOTES |first= |last=|work=afi.com |year=2011 |accessdate=28 July 2011}}</ref>
A film egyik emlékezetes mondatát: ''They call me Mister Tibbs'', az Amerikai Filmintézet a legfontosabb száz idézet közé választotta.<ref name="quotes">{{cite web |url= http://www.afi.com/100years/quotes.aspx |title=AFI's 100 YEARS...100 MOVIE QUOTES |first= |last=|work=afi.com |year=2011 |accessdate=28 July 2011}}</ref>

[[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]] 1967. augusztus 2-án, [[Magyarország]]on az első szinkronnal 1971. június 24-én mutatták be a mozikban, majd 1976. január 3-án az első lógós [[M1 (televízióadó)|MTV 1]]-en sugározták, három szinkronos változat is készült belőle, amelyből a másodikat a második lógós [[M1 (televízióadó)|MTV 1]]-en 1990. március 3-án, a harmadikat a [[Duna (televízióadó)|Duna TV]]-n 2004. október 19-én és a negyediket az [[MGM Televízió|MGM]]-en 2007. július 12-én vetítették le a televízióban.
<!--
<!--
The film was followed by two sequels, ''[[]]'' in 1970, and ''[[The Organization (film)|The Organization]]'' in 1971. It also became the basis of a television series entitled ''[[In the Heat of the Night (TV series)|In the Heat of the Night]]'', starring [[Carroll O'Connor]], [[Howard Rollins]], [[Alan Autry]], [[David Hart (actor)|David Hart]], [[Anne-Marie Johnson]], and [[Hugh O'Connor]].
The film was followed by two sequels, ''[[]]'' in 1970, and ''[[The Organization (film)|The Organization]]'' in 1971. It also became the basis of a television series entitled ''[[In the Heat of the Night (TV series)|In the Heat of the Night]]'', starring [[Carroll O'Connor]], [[Howard Rollins]], [[Alan Autry]], [[David Hart (actor)|David Hart]], [[Anne-Marie Johnson]], and [[Hugh O'Connor]].
-->
-->
<!--
<!--

Although the film was set in the fictional Mississippi town of Sparta (with supposedly no connection to the real [[Sparta, Mississippi]], an [[unincorporated area|unincorporated community]]), part of the movie was filmed in [[Sparta, Illinois]], where many of the film's landmarks can still be seen. The quote "They call me ''Mister Tibbs!''" was listed as #16 on the [[American Film Institute]]'s [[AFI's 100 Years... 100 Movie Quotes]], a list of top film quotes.
Although the film was set in the fictional Mississippi town of Sparta (with supposedly no connection to the real [[Sparta, Mississippi]], an [[unincorporated area|unincorporated community]]), part of the movie was filmed in [[Sparta, Illinois]], where many of the film's landmarks can still be seen. The quote "They call me ''Mister Tibbs!''" was listed as #16 on the [[American Film Institute]]'s [[AFI's 100 Years... 100 Movie Quotes]], a list of top film quotes.
-->
-->


== Cselekmény ==
==A film cselekménye==
{{Cselekmény}}
Vonat érkezik Sparta állomására. Déli államban vagyunk, mindenki bágyadt a hőségtől. Egy fura fickó, Ralph Henshaw a legyeket csapkodja egy kis étteremben.
Vonat érkezik Sparta állomására. Déli államban vagyunk, mindenki bágyadt a hőségtől. Egy fura fickó, Ralph Henshaw a legyeket csapkodja egy kis étteremben.


Egy jómódú [[Chicago|chicagói]] férfi (Colbert) gyárat szándékozik építeni Spartában, ám egy nap meggyilkolják. A helyi rendőrfőnökre Bill Gillespie (Rod Steiger) nehezedik a dolog mielőbbi megoldásának feladata. Rövid idő alatt kell megtalálnia a tettest. Virgil Tibbs ([[Sidney Poitier]]) északról érkezett afroamerikai. Átutazóban van, anyját készül meglátogatni. Épp csatlakozásra vár a pályaudvaron. Gillespie-nek előítéletei vannak a feketékkel szemben, és ennek erőteljesen hangot is ad. Tibbs egy ilyen rasszista eset után semmit sem kíván jobban, mint eltűnni a helyszínről, amilyen gyorsan csak lehet. Ám a felettesétől kapott parancsra mégis maradnia és segítenie kell. Gillespie megrőkönyödve veszi tudomásul, hogy Tibbs elsőrangú gyilkossági szakértő Philadelphiából.
Egy jómódú [[Chicago|chicagói]] férfi (Colbert) gyárat szándékozik építeni Spartában, ám egy nap meggyilkolják. A helyi rendőrfőnökre Bill Gillespie (Rod Steiger) nehezedik a dolog mielőbbi megoldásának feladata. Rövid idő alatt kell megtalálnia a tettest. Virgil Tibbs ([[Sidney Poitier]]) északról érkezett afroamerikai. Átutazóban van, anyját készül meglátogatni. Épp csatlakozásra vár a pályaudvaron. Gillespie-nek előítéletei vannak a feketékkel szemben, és ennek erőteljesen hangot is ad. Tibbs egy ilyen rasszista eset után semmit sem kíván jobban, mint eltűnni a helyszínről, amilyen gyorsan csak lehet. Ám a felettesétől kapott parancsra mégis maradnia és segítenie kell. Gillespie megrökönyödve veszi tudomásul, hogy Tibbs elsőrangú gyilkossági szakértő Philadelphiából.


Az áldozat özvegye nem bízik már a helyi rendőrségben, és látván Tibbs szakértelmét, felkéri a nyomozásra. Az építkezést, a város számára nagyon szükséges beruházást viszont le szeretné állítani, hacsak a nyomozás sikerrel nem jár. Colbert jogi tanácsadója ehhez a saját érveit teszi hozzá: Ha Tibbs sikerrel jár, akkor jól működött a spartai rendőrség. Ha viszont nem, akkor, ugye, ''a négernek nem sikerült''. Ezen a ponton Gillespie úgy dönt, hogy mégis Tibbs segítségét kéri.
Az áldozat özvegye nem bízik már a helyi rendőrségben, és látván Tibbs szakértelmét, felkéri a nyomozásra. Az építkezést, a város számára nagyon szükséges beruházást viszont le szeretné állítani, hacsak a nyomozás sikerrel nem jár. Colbert jogi tanácsadója ehhez a saját érveit teszi hozzá: Ha Tibbs sikerrel jár, akkor jól működött a spartai rendőrség. Ha viszont nem, akkor, ugye, ''a négernek nem sikerült''. Ezen a ponton Gillespie úgy dönt, hogy mégis Tibbs segítségét kéri.
68. sor: 88. sor:
Gillespie kapcsolata a fekete rendőrrel eléggé ellentmondásos. Idegenkedése a nyomozás alatt egyre inkább átalakul: kezdetben zavarja a szakmai önbecsülését a nagy tudású kolléga; későbbi viszonyukat már az határozza meg, hogy neki kell megvédenie őt a helyiek támadásaitól. A nyomozás során, abban a hiszemben, hogy a nyomozás eredményes volt, megpróbál megszabadulni tőle. Végül is a két rendőrnek együtt kell működnie a rejtély megoldásán. Tibbs egy nyomon eljut Eric Endicott dúsgazdag ültetvényeshez, aki ellenérdekelt a gyár építésével szemben. Endicott egy ponton már nem képes elviselni, hogy válaszolnia kell a fekete férfi kérdéseire, és pofonüti. Tibbs gondolkodás nélkül visszaüt. A déli államokban ilyesmiért egy négernek meg kell halnia! Endicott feldühödött emberei Tibbs ellen támadnak. Gillespie nem tehet mást: meg kell őt védenie. Ám mindezeket elkerülendő, igyekszik rábeszélni Tibbset, hogy inkább hagyja el a várost biztonsága érdekében. Ám Tibbs nem távozik mindaddig, amíg meg nem oldotta az ügyet.
Gillespie kapcsolata a fekete rendőrrel eléggé ellentmondásos. Idegenkedése a nyomozás alatt egyre inkább átalakul: kezdetben zavarja a szakmai önbecsülését a nagy tudású kolléga; későbbi viszonyukat már az határozza meg, hogy neki kell megvédenie őt a helyiek támadásaitól. A nyomozás során, abban a hiszemben, hogy a nyomozás eredményes volt, megpróbál megszabadulni tőle. Végül is a két rendőrnek együtt kell működnie a rejtély megoldásán. Tibbs egy nyomon eljut Eric Endicott dúsgazdag ültetvényeshez, aki ellenérdekelt a gyár építésével szemben. Endicott egy ponton már nem képes elviselni, hogy válaszolnia kell a fekete férfi kérdéseire, és pofonüti. Tibbs gondolkodás nélkül visszaüt. A déli államokban ilyesmiért egy négernek meg kell halnia! Endicott feldühödött emberei Tibbs ellen támadnak. Gillespie nem tehet mást: meg kell őt védenie. Ám mindezeket elkerülendő, igyekszik rábeszélni Tibbset, hogy inkább hagyja el a várost biztonsága érdekében. Ám Tibbs nem távozik mindaddig, amíg meg nem oldotta az ügyet.


Az arizonai határon elfognak egy menekülő férfit, Harvey Oberstet, akit a nála talált pénz alapján meggyanúsítanak a gyilkossággal. Később derül ki az ártatlanága: csak elvette a tett éjszakáján a mozdulatlanul heverő áldozat mellől a tárcáját. Aznap Wood és Gillespie betérnek Henshaw vendéglőjébe. Ralph Henshaw megtagadja Tibbs kiszolgálását.
Az arizonai határon elfognak egy menekülő férfit, Harvey Oberstet, akit a nála talált pénz alapján meggyanúsítanak a gyilkossággal. Később derül ki az ártatlansága: csak elvette a tett éjszakáján a mozdulatlanul heverő áldozat mellől a tárcáját. Aznap Wood és Gillespie betérnek Henshaw vendéglőjébe. Ralph Henshaw megtagadja Tibbs kiszolgálását.


Tibbs megkéri Sam Woodot, aki megtalálta a holttestet, hogy kövesse lépésről lépésre, mi történt a tett éjszakáján. Tibbs észreveszi, hogy – miközben lejátszatja vele az éjszaka történteket – Sam megváltoztatta az őrjárat útvonalát. Később kiderül, hogy ennek egyszerű indítéka volt: Wood csupán meg akarta akadályozni Tibbset, hogy meglásson egy fehér nőt meztelenül. Gillespie rájön, hogy Wood elég nagy letétet helyezett el a bankban a gyilkosság utáni napon, amelyről azt állítja, hogy szerncsejátékon nyerte. Lloyd Purdy szintén Sam Woodot vádolja azzal, hogy teherbe ejtette húgát, Delorest.
Tibbs megkéri Sam Woodot, aki megtalálta a holttestet, hogy kövesse lépésről lépésre, mi történt a tett éjszakáján. Tibbs észreveszi, hogy – miközben lejátszatja vele az éjszaka történteket – Sam megváltoztatta az őrjárat útvonalát. Később kiderül, hogy ennek egyszerű indítéka volt: Wood csupán meg akarta akadályozni Tibbset, hogy meglásson egy fehér nőt meztelenül. Gillespie rájön, hogy Wood elég nagy letétet helyezett el a bankban a gyilkosság utáni napon, amelyről azt állítja, hogy szerencsejátékon nyerte. Lloyd Purdy szintén Sam Woodot vádolja azzal, hogy teherbe ejtette húgát, Delorest.


Delores 16 éves, nem bír magával, és éjszakánként meztelenül járkál a kivilágított otthonában. Sam Wood minden este az őrjárata során meglesi. Később bebizonyosodik, hogy a nemi erőszakban ártatlan: a lány próbálja meg őreá terelni a gyanút, és ilyen értelmű vallomást tesz a rendőrségen.
Delores 16 éves, nem bír magával, és éjszakánként meztelenül járkál a kivilágított otthonában. Sam Wood minden este az őrjárata során meglesi. Később bebizonyosodik, hogy a nemi erőszakban ártatlan: a lány próbálja meg őreá terelni a gyanút, és ilyen értelmű vallomást tesz a rendőrségen.


Gillespie letaróztatja Woodot, Tibbs tanácsa ellenére. Purdy (Delores bátyja) sértésnek tekinti a néger beavatkozását, ezért összecsődíti ellene az embereket.
Gillespie letartóztatja Woodot, Tibbs tanácsa ellenére. Purdy (Delores bátyja) sértésnek tekinti a néger beavatkozását, ezért összecsődíti ellene az embereket.


A két rendőr véleménye különbözik, ezért Tibbs elhagyni készül a várost. Gillespie érvelni kezd, hogy maradásra bírja. Első érve, hogy a gyár munkát és megélhetést nyújtana néger sorstársainak. Ez nem elegendő; ekkor a férfi szakmai hiúságára hivatkozik: néger létére bebizonyíthatná, hogy több esze van, mint a helyi fehéreknek. Ez hat: Tibbs újra kezdi a nyomozást.
A két rendőr véleménye különbözik, ezért Tibbs elhagyni készül a várost. Gillespie érvelni kezd, hogy maradásra bírja. Első érve, hogy a gyár munkát és megélhetést nyújtana néger sorstársainak. Ez nem elegendő; ekkor a férfi szakmai hiúságára hivatkozik: néger létére bebizonyíthatná, hogy több esze van, mint a helyi fehéreknek. Ez hat: Tibbs újra kezdi a nyomozást.


Tibbs újabb hibát talál a bizonyítási eljárásban. Az áldozat cipőjéről az autóra került nyomok arra utalnak, hogy Colbertet elszállították a tett helyszínéről. Ha Wood ölte volna meg Colbertet, két autót kellett volna vezetnie, s ez lehetetlen. Ekkor új nyom kerül előtérbe: ha Delores tiltott abortuszt akar végeztetni, akkor a szertőjének is nyomára lehetne lelni.
Tibbs újabb hibát talál a bizonyítási eljárásban. Az áldozat cipőjéről az autóra került nyomok arra utalnak, hogy Colbertet elszállították a tett helyszínéről. Ha Wood ölte volna meg Colbertet, két autót kellett volna vezetnie, s ez lehetetlen. Ekkor új nyom kerül előtérbe: ha Delores tiltott abortuszt akar végeztetni, akkor a szeretőjének is nyomára lehetne jutni.


A tiltott beavatkozáshoz vezető információkat a két férfi együtt várja, izzadva, whiskyt kortyolva.
A tiltott beavatkozáshoz vezető információkat a két férfi együtt várja, izzadva, whiskyt kortyolva.
97. sor: 117. sor:
A két gyanúsítottat szabadlábra kell helyezni: a valódi gyilkos vallomást tett. Munkája végeztével Tibbs nyomozó vonatra száll. Gillespie kíséri ki az állomásra. Hosszasan nézi a fekete férfit, akit megtanult becsülni, és megszólal:
A két gyanúsítottat szabadlábra kell helyezni: a valódi gyilkos vallomást tett. Munkája végeztével Tibbs nyomozó vonatra száll. Gillespie kíséri ki az állomásra. Hosszasan nézi a fekete férfit, akit megtanult becsülni, és megszólal:


– Virgil! Aztán vigyázz magadra!<ref name="dirks">{{cite web |url= http://www.filmsite.org/inth.html |title=In The Heat Of The Night (1967) |first=Tim |last=Dirks |work=filmsite.org |year=2011 |accessdate=29 July 2011}} <br>Gillespie: Virgil? (Tibbs looks back) You take care, you hear?</ref>
– Virgil! Aztán vigyázz magadra!<ref name="dirks">{{cite web |url= http://www.filmsite.org/inth.html |title=In The Heat Of The Night (1967) |first=Tim |last=Dirks |work=filmsite.org |year=2011 |accessdate=29 July 2011}} <br>Gillespie: Virgil? (Tibbs looks back) You take care, you hear?</ref>


==Szereposztás==
== Szereplők ==
{| class="wikitable" width="100%"
{| class="wikitable"
!style="background:#CCCCCC" rowspan=2| Szereplő !!style="background:#CCCCCC" rowspan=2| Színész !!style="background:#CCCCCC" colspan=4| Magyar hang
! rowspan="2"| Szereplő !! rowspan="2"| Színész !! colspan="4"| Magyar hang
|-
|-
!style="background:#CCCCCC"| 1. magyar változat (1971) !!style="background:#CCCCCC"| 2. magyar változat (1990) !!style="background:#CCCCCC"| 3. magyar változat (2003) !!style="background:#CCCCCC"| 4. magyar változat (2007)
!| 1. szinkron (1971) !!| 2. szinkron (1990) !!| 3. szinkron (2004) !!| 4. szinkron (2007)
|-
|-
| '''Virgil Tibbs''' || [[Sidney Poitier]] || [[Bujtor István]] || [[Gáti Oszkár]] || [[Galambos Péter (színművész)|Galambos Péter]] ||?
| Virgil Tibbs || [[Sidney Poitier]] || [[Bujtor István]] || [[Gáti Oszkár]] || [[Galambos Péter (színművész)|Galambos Péter]] ||?
|-
|-
| '''Gillespie seriff''' || [[Rod Steiger]] || [[Mádi Szabó Gábor]] ||colspan=2 align=center| [[Szilágyi Tibor (színművész)|Szilágyi Tibor]] || [[Barbinek Péter]]
| Gillespie seriff || [[Rod Steiger]] || [[Mádi Szabó Gábor]] ||colspan="2" align=center| [[Szilágyi Tibor (színművész)|Szilágyi Tibor]] || [[Barbinek Péter]]
|-
|-
| '''Sam Wood''' || [[Warren Oates]] || [[Zenthe Ferenc]] || [[Csíkos Gábor]] || [[Háda János]] || [[Vári Attila (színművész)|Vári Attila]]
| Sam Wood || [[Warren Oates]] || [[Zenthe Ferenc]] || [[Csikos Gábor]] || [[Háda János]] || [[Vári Attila (színművész)|Vári Attila]]
|-
|-
| '''Mrs. Colbert, az özvegy''' || [[Lee Grant]] || [[Földi Teri]] || [[Császár Angela]] || [[Vándor Éva]] ||?
| Mrs. Colbert, az özvegy || [[Lee Grant (színművész, 1925)|Lee Grant]] || [[Földi Teri]] || [[Császár Angela]] || [[Vándor Éva]] ||?
|-
|-
| '''Endicott''' || [[Larry Gates]] || [[Zách János]] || [[Miklósy György]] || [[Cs. Németh Lajos]] ||?
| Endicott || [[Larry Gates]] || [[Zách János]] || [[Miklósy György]] || [[Cs. Németh Lajos]] ||?
|-
|-
| '''Mr. Purdy''' || [[James Patterson]] || [[Bárány Frigyes]] || [[Dózsa László]] || [[Németh Gábor (színművész)|Németh Gábor]] ||?
| Mr. Purdy || [[James Patterson]] || [[Bárány Frigyes]] || [[Dózsa László (színművész)|Dózsa László]] || [[Németh Gábor (színművész)|Németh Gábor]] ||?
|-
|-
| '''Schubert polgármester''' || [[William Schallert]] || [[Tyll Attila]] || [[Versényi László]] || [[Varga T. József]] ||?
| Schubert polgármester || [[William Schallert]] || [[Tyll Attila]] || [[Versényi László (színművész)|Versényi László]] || [[Varga T. József]] ||?
|-
|-
| '''Caleba mama''' || [[Beah Richards]] ||? || [[Győri Ilona]] || [[Bessenyei Emma]] || [[Sáfár Anikó]]
| Caleba mama || [[Beah Richards]] ||? || [[Győri Ilona]] || [[Bessenyei Emma]] || [[Sáfár Anikó]]
|-
|-
| '''McNeil''' || [[William Watson]] || [[Farkas Antal (színművész)|Farkas Antal]] || [[Juhász Jácint]] || [[Papp János (színművész, 1948)|Papp János]] ||?
| McNeil || [[William Watson (színművész)|William Watson]] || [[Farkas Antal (színművész)|Farkas Antal]] || [[Juhász Jácint]] || [[Papp János (színművész, 1948)|Papp János]] ||?
|-
|-
| '''Henderson''' || [[Kermit Murdock]] || [[Képessy József (színművész)|Képessy József]] || [[Fillár István (színművész, 1926–1989)|Fillár István]] <small>(dialóg felvétel)</small> || [[Versényi László]] || [[Seres Lajos]]
| Henderson || [[Kermit Murdock]] || [[Képessy József (színművész)|Képessy József]] || [[Fillár István (színművész, 1926–1989)|Fillár István]] <small>(dialóg felvétel)</small> || [[Versényi László (színművész)|Versényi László]] || [[Seres Lajos (színművész)|Seres Lajos]]
|-
|-
| '''Tom Watkins''' || [[Larry D. Mann]] || [[Győrffy György]] ||? ||? || [[Török Sándor]]
| Tom Watkins || [[Larry D. Mann]] || [[Győrffy György]] ||? ||? || [[Török Sándor (színművész)|Török Sándor]]
|-
|-
| '''Packy''' || [[Matt Clark]] || [[Ernyey Béla]] || [[Kassai Károly]] || [[Seder Gábor]] || [[Szőke-Kavinszky András]]
| Packy || [[Matt Clark]] || [[Ernyey Béla]] || [[Kassai Károly]] || [[Seder Gábor]] || [[Szőke-Kavinszky András]]
|-
|-
| '''Ulam''' || [[Arthur Malet]] || [[Körmendi János]] || [[Salinger Gábor]] || [[Tahi József]] || [[Kovács Levente]]
| Ulam || [[Arthur Malet]] || [[Körmendi János (színművész)|Körmendi János]] || [[Salinger Gábor]] || [[Tahi József]] || [[Kovács Levente]]
|-
|-
| '''Dr. Stuart''' || [[Fred Stewart]] ||? || [[Dobránszky Zoltán (színművész)|Dobránszky Zoltán]] ||? ||?
| Dr. Stuart || [[Fred Stewart]] ||? || [[Dobránszky Zoltán]] ||? ||?
|-
|-
| '''Dolores Purdy''' || [[Quentin Dean]] || [[Pálos Zsuzsa]] || [[Herceg Csilla]] || [[Solecki Janka]] ||?
| Dolores Purdy || [[Quentin Dean]] || [[Pálos Zsuzsa]] || [[Herceg Csilla]] || [[Solecki Janka]] ||?
|-
|-
| '''Harvey Oberst''' || [[Scott Wilson]] || [[Tahi-Tóth László]] || [[Gergely Róbert]] ||? || [[Tarján Péter]]
| Harvey Oberst || [[Scott Wilson (színművész)|Scott Wilson]] || [[Tahi Tóth László]] || [[Gergely Róbert]] ||? || [[Tarján Péter]]
|-
|-
| '''Shagbag''' || [[Timothy Scott]] || [[Pathó István]] || [[Háda János]] ||? ||?
| Shagbag || [[Timothy Scott]] || [[Pathó István (színművész, 1935)|Pathó István]] || [[Háda János]] ||? ||?
|-
|-
| '''Courtney''' || [[Peter Whitney]] ||? || [[Konrád Antal]] || [[Juhász György]] ||?
| Courtney || [[Peter Whitney]] ||? || [[Konrád Antal]] || [[Juhász György (színművész)|Juhász György]] ||?
|-
|-
| '''Charles Hawthorne''' || ''Eldon Quick'' || [[Fodor Tamás (színművész)|Fodor Tamás]] ||? || [[Karácsonyi Zoltán]] ||?
| Charles Hawthorne || ''Eldon Quick'' || [[Fodor Tamás (színművész)|Fodor Tamás]] ||? || [[Karácsonyi Zoltán]] ||?
|-
|-
| '''Shuie''' || [[Stuart Nisbet]] ||? ||? ||? ||?
| Shuie || [[Stuart Nisbet]] ||? ||? ||? ||?
|-
|-
| '''Jess''' || ''Khalil Bezaleel'' ||? || [[Dengyel Iván]] || [[Bolla Róbert]] ||?
| Jess || ''Khalil Bezaleel'' ||? || [[Dengyel Iván]] || [[Bolla Róbert]] ||?
|-
|-
| '''Fryer''' || [[Peter Masterson]] ||? || [[Helyey László]] ||? ||?
| Fryer || [[Peter Masterson]] ||? || [[Helyey László]] ||? ||?
|-
|-
| '''Henry, Endicott inasa''' || ''Jester Hairston'' || [[Horváth Gyula (színművész, 1930–2005)|Horváth Gyula]] ||? ||? || [[Bolla Róbert]]
| Henry, Endicott inasa || Jester Hairston || [[Horváth Gyula (színművész, 1930–2005)|Horváth Gyula]] ||? ||? || [[Bolla Róbert]]
|-
|-
| '''Első huligán''' || ''Phil Adams'' || [[Csurka László]] || [[Hankó Attila]] ||? ||?
| Első huligán || Phil Adams || [[Csurka László]] || [[Hankó Attila]] ||? ||?
|-
|-
| '''Második huligán''' || ''Nikita Knatz'' || [[Láng József]] || [[Rosta Sándor]] ||? ||?
| Második huligán || Nikita Knatz || [[Láng József (színművész)|Láng József]] || [[Rosta Sándor]] ||? ||?
|-
|-
| '''Eladó''' || ''Sammy Reese'' ||? ||? ||? ||?
| Eladó || Sammy Reese ||? ||? ||? ||?
|-
|-
| '''Ralph''' || [[Anthony James]] || [[Tordy Géza]] || [[Józsa Imre]] || [[Rajkai Zoltán]] ||
| Ralph || [[Anthony James]] || [[Tordy Géza]] || [[Józsa Imre (színművész)|Józsa Imre]] || [[Rajkai Zoltán]] ||
|-
|-
| '''Helyettes''' || [[Clegg Hoyt]] ||? || [[Antal László (színművész)|Antal László]] ||? ||?
| Helyettes || [[Clegg Hoyt]] ||? || [[Antal László (színművész)|Antal László]] ||? ||?
|-
|-
| '''Ted Appleton''' || [[Alan Oppenheimer]] ||? || [[Némethy Ferenc]] ||? ||?
| Ted Appleton || [[Alan Oppenheimer]] ||? || [[Némethy Ferenc]] ||? ||?
|-
| Rendőr ||{{n/a}}||? || [[Szoó György]] ||? ||?
|}
|}
{{plainlist|
[[File:Poitier cropped.jpg|thumb|left|200px|Sidney Poitier, emberjogi aktivistaként]]
* További magyar hangok (2. szinkronban): [[Hankó Attila]], [[Melis Gábor]], [[Rosta Sándor]]
* További magyar hangok (4. szinkronban): [[Hanyecz Róbert]]
}}


== Részletek ==
== Részletek ==
[[Fájl:Poitier cropped.jpg|thumb|left|200px|Sidney Poitier, emberjogi aktivistaként]]
A film emlékezetes jelenete, amikor a két rendőr felkeresi Eric Endicottot az otthonában, egy nyomot követve. Endicott felháborodásában, hogy Tibbs gyanúba keverte őt, pofonüti, és Tibbs azonnal visszaüt. Ez a forgatókönyv része, az eredeti regényben Tibbs nem üt vissza. Ezt Sidney Poitier tette hozzá a forgatókönyvhöz, részben, hogy a hitelességét növelje, részben az 1964. évi polgári jogi tüntetések hatására. Ez volt az első játékfilm, amelyben egy néger pofon ütött egy fehér embert. Azt mondta: „Én megcsinálom ezt a filmet, ha ön garantálja, hogy ez a jelenet a film valamennyi változatában benne lesz. Tudom, hogy ez nem természetes, de apám tiszteletére így szeretném megcsinálni.”
A film emlékezetes jelenete, amikor a két rendőr felkeresi Eric Endicottot az otthonában, egy nyomot követve. Endicott felháborodásában, hogy Tibbs gyanúba keverte őt, pofonüti, és Tibbs azonnal visszaüt. Ez a forgatókönyv része, az eredeti regényben Tibbs nem üt vissza. Ezt Sidney Poitier tette hozzá a forgatókönyvhöz, részben, hogy a hitelességét növelje, részben az 1964. évi polgári jogi tüntetések hatására. Ez volt az első játékfilm, amelyben egy néger pofon ütött egy fehér embert. Azt mondta: „Én megcsinálom ezt a filmet, ha ön garantálja, hogy ez a jelenet a film valamennyi változatában benne lesz. Tudom, hogy ez nem természetes, de apám tiszteletére így szeretném megcsinálni.”


173. sor: 199. sor:


== Fogadtatása ==
== Fogadtatása ==
Az azonos időben forgatott filmek, mint az Üldözők<ref>{{cite web |url= http://www.imdb.com/title/tt0060232/ |title=Üldözők (1966) - The Chase |first= |last= |work=imdb.com |year=2011 [last update] |accessdate=29 July 2011}} Üldözők (film)</ref> , vagy a Hurry Sundown<ref>{{cite web |url= http://www.imdb.com/title/tt0061796/ |title=Hurry Sundown (1967) |first=Buxx |last=Banner |work=imdb.com |year=2011 |accessdate=29 July 2011}} Hurry Sundown (IMDB)</ref>, jellemzően eltérnek a ''Forró éjszakában'' nagyon is sarkított ábrázolásmódjától. Ez részben [[Sidney Poitier]] és [[Rod Steiger]] sikere, de hatással volt rá [[Martin Luther King]] békés polgárjogi mozgalma is. Jewison jelen volt az előzetes vetítésen, fiatalok előtt, San Franciscóban. A fiatalok először nevettek, mert azt hitték, vígjátékot látnak; leginkább azért, mert a film hősként mutatja be Tibbs nyomozót (leginkább a pofozkodási jelenet volt humoros számukra).<ref name="Harris">Harris, Mark. ''Pictures at a Revolution: Five Films and the Birth of a New Hollywood''. Penguin Press, 2008, p. 288-90.</ref>
Az azonos időben forgatott filmek, mint az Üldözők,<ref>{{cite web |url= http://www.imdb.com/title/tt0060232/ |title=Üldözők (1966) - The Chase |first= |last= |work=imdb.com |year=2011 [last update] |accessdate=29 July 2011}} Üldözők (film)</ref> vagy a Hurry Sundown,<ref>{{cite web |url= http://www.imdb.com/title/tt0061796/ |title=Hurry Sundown (1967) |first=Buxx |last=Banner |work=imdb.com |year=2011 |accessdate=29 July 2011}} Hurry Sundown (IMDB)</ref> jellemzően eltérnek a ''Forró éjszakában'' nagyon is sarkított ábrázolásmódjától. Ez részben [[Sidney Poitier]] és [[Rod Steiger]] sikere, de hatással volt rá [[Martin Luther King]] békés polgárjogi mozgalma is. Jewison jelen volt az előzetes vetítésen, fiatalok előtt, San Franciscóban. A fiatalok először nevettek, mert azt hitték, vígjátékot látnak; leginkább azért, mert a film hősként mutatja be Tibbs nyomozót (leginkább a pofozkodási jelenet volt humoros számukra).<ref name="Harris">Harris, Mark. ''Pictures at a Revolution: Five Films and the Birth of a New Hollywood''. Penguin Press, 2008, p. 288-90.</ref>


A film sikerére alapozva Poitier két folytatást is készített: ''Mr Tibbs nyomoz''<ref>{{cite web |url= http://www.imdb.com/title/tt0066450/ |title=Mr. Tibbs nyomoz (1970) |first= |last= |work=imdb.com |year=2011 |accessdate=29 July 2011}}Mr Tibbs nyomoz</ref> és
A film sikerére alapozva Poitier két folytatást is készített: ''Mr Tibbs nyomoz''<ref>{{cite web |url= http://www.imdb.com/title/tt0066450/ |title=Mr. Tibbs nyomoz (1970) |first= |last= |work=imdb.com |year=2011 |accessdate=29 July 2011}}Mr Tibbs nyomoz</ref> és ''Tibbs és a szervezet'',<ref>{{cite web |url= http://www.imdb.com/title/tt0067535/ |title=A szervezet (1971)|first= |last= |work=imdb.com |year=2011 |accessdate=29 July 2011}}</ref> de egyik sem lett kasszasiker.<ref>[http://www.variety.com/review/VE1117488059 ''Variety'' ]</ref>
A szervezet<ref>{{cite web |url= http://www.imdb.com/title/tt0067535/ |title=A szervezet (1971)|first= |last= |work=imdb.com |year=2011 |accessdate=29 July 2011}}</ref> , de egyik sem lett kasszasiker.<ref>[http://www.variety.com/review/VE1117488059 ''Variety'' ]</ref>


Jewison, Poitier és Steiger ténylegesen, még a hatóságoknál is nehézségekbe ütközött, amikor a ''Mason-Dixon line''-tól<ref>1763-ban Mason és Dixon földmérő munkát végzett, hogy igazságot tegyen a marylandi Calvert család és a pennsylvaniai Penn család között. Később a közgondolkodás ezt tekintette a rabszolgaság elterjedése északi határának.</ref> Délen, [[Mississippi (állam)|Mississippi]] államban akartak forgatni, ahol az előítéletek éltek. Ezért forgattak több jelenetet az [[Illinois]] állambeli Spartában. Jewison ekkor ezt mondta: „Olyan, mintha szembe mennénk az egész világgal. Ez olyan, mint egy háború.”
Jewison, Poitier és Steiger ténylegesen, még a hatóságoknál is nehézségekbe ütközött, amikor a ''Mason-Dixon line''-tól<ref>1763-ban Mason és Dixon földmérő munkát végzett, hogy igazságot tegyen a marylandi Calvert család és a pennsylvaniai Penn család között. Később a közgondolkodás ezt tekintette a rabszolgaság elterjedése északi határának.</ref> Délen, [[Mississippi (állam)|Mississippi]] államban akartak forgatni, ahol az előítéletek éltek. Ezért forgattak több jelenetet az [[Illinois]] állambeli Spartában. Jewison ekkor ezt mondta: „Olyan, mintha szembe mennénk az egész világgal. Ez olyan, mint egy háború.”


==Megjelent DVD és HD formában==
== Megjelent DVD és HD formában ==
* 2001-ben megjelent DVD-n.
* 2001-ben megjelent DVD-n.
* 2010-ben High Definition (1080i) felbontásban digitalizálták, és az MGM csatorna le is vetítette HD minőségben.
* 2010-ben High Definition (1080i) felbontásban digitalizálták, és az MGM csatorna le is vetítette HD minőségben.


==Díjak, jelölések==
== Díjak, jelölések ==
*'''[[Oscar-díj]] (1968)'''
;'''[[Oscar-díj]] (1968)'''
**díj: [[Oscar-díj a legjobb filmnek|legjobb film]] (Walter Mirisch)
*díj: [[Oscar-díj a legjobb filmnek|legjobb film]] (Walter Mirisch)
**díj: [[Oscar-díj a legjobb férfi főszereplőnek|legjobb férfi főszereplő]] (Rod Steiger)
*díj: [[Oscar-díj a legjobb férfi főszereplőnek|legjobb férfi főszereplő]] (Rod Steiger)
**díj: [[Oscar-díj a legjobb vágásnak|legjobb vágás]] (Hal Ashby)
*díj: [[Oscar-díj a legjobb vágásnak|legjobb vágás]] (Hal Ashby)
**díj: legjobb hang (Samuel Goldwyn SSD)
*díj: legjobb hang (Samuel Goldwyn SSD)
**díj: [[Oscar-díj a legjobb adaptált forgatókönyvnek|legjobb adaptált forgatókönyv]] (Stirling Silliphant)
*díj: [[Oscar-díj a legjobb adaptált forgatókönyvnek|legjobb adaptált forgatókönyv]] (Stirling Silliphant)
**jelölés: [[Oscar-díj a legjobb rendezőnek|legjobb rendező]] (Norman Jewison)
*jelölés: [[Oscar-díj a legjobb rendezőnek|legjobb rendező]] (Norman Jewison)
**jelölés: legjobb hangtechnikai (James Richard)
*jelölés: legjobb hangtechnikai (James Richard)
*'''[[Golden Globe-díj]] (1968)'''
;'''[[Golden Globe-díj]] (1968)'''
**díj: [[Golden Globe-díj a legjobb filmdrámának]]
*díj: [[Golden Globe-díj a legjobb filmdrámának]]
**díj: [[Golden Globe-díj a legjobb férfi főszereplőnek – filmdráma]] (Rod Steiger)
*díj: [[Golden Globe-díj a legjobb férfi főszereplőnek – filmdráma]] (Rod Steiger)
**díj: [[Golden Globe-díj a legjobb forgatókönyvnek]] (Stirling Silliphant)
*díj: [[Golden Globe-díj a legjobb forgatókönyvnek]] (Stirling Silliphant)
**jelölés: [[Golden Globe-díj a legjobb filmrendezőnek|legjobb rendező]] (Norman Jewison)
*jelölés: [[Golden Globe-díj a legjobb filmrendezőnek|legjobb rendező]] (Norman Jewison)
**jelölés: [[Golden Globe-díj a legjobb férfi főszereplőnek – filmdráma|legjobb férfi főszereplőnek – filmdráma]] (Sidney Poitier)
*jelölés: [[Golden Globe-díj a legjobb férfi főszereplőnek – filmdráma|legjobb férfi főszereplőnek – filmdráma]] (Sidney Poitier)
**jelölés: [[Golden Globe-díj a legjobb női mellékszereplőnek|legjobb női mellékszereplőnek]] (Lee Grant)
*jelölés: [[Golden Globe-díj a legjobb női mellékszereplőnek|legjobb női mellékszereplőnek]] (Lee Grant)
**jelölés: [[Golden Globe-díj a legjobb női mellékszereplőnek|legjobb női mellékszereplőnek]] (Quentin Dean)
*jelölés: [[Golden Globe-díj a legjobb női mellékszereplőnek|legjobb női mellékszereplőnek]] (Quentin Dean)
*'''[[BAFTA-díj]] (1968)'''
;'''[[British Academy of Film and Television Arts|BAFTA-díj]] (1968)'''
**díj: [[BAFTA-díj a legjobb férfi főszereplőnek|legjobb külföldi színész]] (Rod Steiger)
*díj: [[BAFTA-díj a legjobb férfi főszereplőnek|legjobb külföldi színész]] (Rod Steiger)
**díj: [[BAFTA-díj a legjobb rendezőnek|legjobb rendező]] (Norman Jewison)
*díj: [[BAFTA-díj a legjobb rendezőnek|legjobb rendező]] (Norman Jewison)
**jelölés: [[BAFTA-díj a legjobb férfi főszereplőnek|legjobb külföldi színésznek]] (Sidney Poitier)
*jelölés: [[BAFTA-díj a legjobb férfi főszereplőnek|legjobb külföldi színésznek]] (Sidney Poitier)
**jelölés: [[BAFTA-díj a legjobb adaptált forgatókönyvnek|legjobb adaptált forgatókönyv]] (Norman Jewison)
*jelölés: [[BAFTA-díj a legjobb adaptált forgatókönyvnek|legjobb adaptált forgatókönyv]] (Norman Jewison)
*'''Edgar Allan Poe-díj'''
;'''Edgar Allan Poe-díj'''
**díj: a legjobb forgatókönyv (Stirling Silliphant)
*díj: a legjobb forgatókönyv (Stirling Silliphant)
*'''[[New York-i Filmkritikusok Egyesülete]] (1967)'''
;'''[[New York-i Filmkritikusok Egyesülete]] (1967)'''
**díj: legjobb film
*díj: legjobb film
*'''Directors Guild of America (1968)'''
;'''Directors Guild of America (1968)'''
**jelölés: legjobb rendezői teljesítmény (Norman Jewison)
.jelölés: legjobb rendezői teljesítmény (Norman Jewison)
*'''[[Grammy-díj]] (1968)'''
;'''[[Grammy-díj]] (1968)'''
**jelölés: legjobb kísérőzene (Quincy Jones)
*jelölés: legjobb kísérőzene (Quincy Jones)
*'''Writers Guild of America (1968)'''
;'''Writers Guild of America (1968)'''
**jelölés: legjobban megírt amerikai drámai műért (Stirling Silliphant)
*jelölés: legjobban megírt amerikai drámai műért (Stirling Silliphant)
=== Amerikai Filmintézet ===
*''100 év 100 pozitív és negatív hőse'' (19.) – Virgil Tibbs<ref>{{cite web |url=http://www.afi.com/100years/handv.aspx |title=AFI's 100 YEARS...100 HEROES & VILLAINS |first= |last= |work=afi.com |year=2011 |accessdate=28 July 2011 |archívurl=https://archive.today/20140203233002/http://www.afi.com/100Years/handv.aspx |archívdátum=2014-02-03 }}</ref>
*''100 év 100 idézete'' (16.) – „They call me Mister Tibbs!” <ref name="quotes"/>
*''100 év 100 sikere'' (21.)<ref>{{cite web |url= http://www.afi.com/100years/cheers.aspx |title=AFI's 100 YEARS...100 CHEERS |first= |last=|work=afi.com |year=2011 |accessdate=28 July 2011}}</ref>
*''[[Minden idők 100 legjobb amerikai filmje|100 év 100 filmje]]'' a 75.<ref>{{cite web |url= http://www.afi.com/100years/movies10.aspx |title=AFI'S 100 YEARS...100 MOVIES - 10TH ANNIVERSARY EDITION |first= |last= |work=afi.com |year=2011 |accessdate=28 July 2011}}</ref>


== Jegyzetek ==
===Amerikai Filmintézet===
{{jegyzetek}}
*''100 év 100 pozitív és negatív hőse''
**Virgil Tibbs a 19. Hős <ref>{{cite web |url= http://www.afi.com/100years/handv.aspx |title=AFI's 100 YEARS...100 HEROES & VILLAINS |first= |last=|work=afi.com |year=2011 |accessdate=28 July 2011}}</ref>
*''100 év 100 idézete''
**"They call me Mister Tibbs!" a 16.<ref name="quotes"/>
*''100 év 100 sikere'' a 21.<ref>{{cite web |url= http://www.afi.com/100years/cheers.aspx |title=AFI's 100 YEARS...100 CHEERS |first= |last=|work=afi.com |year=2011 |accessdate=28 July 2011}}</ref>
*''[[Minden idők 100 legjobb amerikai filmje|100 év 100 filmje]]'' a 75.<ref>{{cite web |url= http://www.afi.com/100years/movies10.aspx |title=AFI'S 100 YEARS...100 MOVIES - 10TH ANNIVERSARY EDITION |first= |last= |work=afi.com |year=2011 |accessdate=28 July 2011}}</ref>

== Források ==
{{források}}

== Külső hivatkozások ==
* {{PORT.hu-film||Forró éjszakában}}
* {{Filmkatalógus.hu|f6839|Forró éjszakában}}
* {{Mafab.hu-film|in-the-heat-of-the-night-18595|Forró éjszakában}}


== További információk ==
== További információk ==
{{Filmlinkek}}
* [http://iszdb.hu/?film=6345 ''Forró éjszakában''] az [[Internetes Szinkron Adatbázisban]] {{hu}}
* {{IMDb cím|0061811|Forró éjszakában}}
* {{Rotten Tomatoes|in_the_heat_of_the_night|Forró éjszakában}}
* {{Tv.com movie|in-the-heat-of-the-night|Forró éjszakában}}
* {{MovieWeb title|in-the-heat-of-the-night|Forró éjszakában}}
* {{AllMovie title|v24638|Forró éjszakában}}
* {{Mojo title|intheheatofthenight|Forró éjszakában}}


{{Norman Jewison}}
{{több navbox
|cím=A ''Forró éjszakában'' díjai
|lista1=
{{Oscar-díj a legjobb filmnek}}
{{Oscar-díj a legjobb filmnek}}
{{Golden Globe-díj a legjobb filmdrámának}}
{{portál|Filmművészet}}
}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Filmművészet}}


[[Kategória:1967 filmjei]]
[[Kategória:1967 filmjei]]
[[Kategória:Amerikai bűnügyi filmek]]
[[Kategória:Amerikai bűnügyi filmek]]
[[Kategória:Amerikai filmdrámák]]
[[Kategória:Amerikai filmdrámák]]
[[Kategória:Amerikai misztikus filmek]]
[[Kategória:Amerikai thrillerek]]
[[Kategória:Amerikai thrillerek]]
[[Kategória:United Artists-filmek]]
[[Kategória:United Artists-filmek]]
[[Kategória:Mokép-filmek]]
[[Kategória:MOKÉP-filmek]]
[[Kategória:Norman Jewison-filmek]]
[[Kategória:Norman Jewison-filmek]]
[[Kategória:Könyvadaptációk]]
[[Kategória:Könyvadaptációk]]
[[Kategória:Az amerikai nemzeti filmregiszter filmjei]]

A lap jelenlegi, 2024. augusztus 7., 22:15-kori változata

Ez a szócikk a filmről szól. Hasonló címmel lásd még: Forró éjszakában (egyértelműsítő lap).
Forró éjszakában
(In the Heat of the Night)
1967-es amerikai film
RendezőNorman Jewison
ProducerWalter Mirisch
AlapműJohn Ball: Forró éjszakában
Műfajdráma, krimi
ForgatókönyvíróStirling Silliphant
Főszerepben
ZeneQuincy Jones
OperatőrHaskell Wexler, ASC
VágóHal Ashby
JelmeztervezőAlan Levine
DíszlettervezőRobert Priestley
Gyártásvezető
  • Jim Henderling
  • Allen K. Wood
Gyártás
GyártóThe Mirisch Corporation
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelv
Játékidő109 perc
Költségvetés2 000 000 USD
Képarány1,85:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
Eredeti magyar adó
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
Bevétel
Amerikai Egyesült Államok
27 379 978
 $
Kronológia
KövetkezőThey Call Me MISTER Tibbs!
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Forró éjszakában témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Norman Jewison emlékcsillag

A Forró éjszakában (eredeti cím: In the Heat of the Night) 1967-ben bemutatott amerikai bűnügyi film, amely John Ball 1965-ben megjelent azonos című című regénye alapján készült.[1] A forgatókönyvet Stirling Silliphant írta, a filmet Norman Jewison rendezte, a zenéjét Quincy Jones szerezte, a producere Walter Mirisch volt. A The Mirisch Corporation készítette, a United Artists forgalmazta. A főszereplője egy afroamerikai nyomozó Philadelphiából, aki belekeveredik egy gyilkossági ügy nyomozásába Mississippi fajgyűlölő államának egy kisvárosában. A film öt Oscar-díjat nyert, a legjobb film és a legjobb színész kategóriában is. A főszerepeket Sidney Poitier, Warren Oates, valamint Rod Steiger játssza. 2002-ben a Kongresszusi Könyvtár beválasztotta a nemzeti filmarchívumba, mint „kulturálisan, történelmileg, vagy esztétikailag jelentős művet”.

A film alapján további két produkció született: They Call Me MISTER Tibbs! (Engem Tibbs úrnak szokás szólítani!) 1971-ben. Később a regénnyel azonos cím alatt televíziós sorozat is készült Carroll O'Connor, Howard Rollins, Alan Autry, David Hart, Anne-Marie Johnson és Hugh O'Connor szereplésével.[2]

Bár a film egy képzeletbeli, Mississippi állambeli Sparta városban játszódik, és semmi köze nincs az ottani valóságos Sparta(wd) városhoz, egyes jeleneteit az Illinois állambeli Sparta(wd) városában forgatták.

A film egyik emlékezetes mondatát: They call me Mister Tibbs, az Amerikai Filmintézet a legfontosabb száz idézet közé választotta.[3]

Amerikában 1967. augusztus 2-án, Magyarországon az első szinkronnal 1971. június 24-én mutatták be a mozikban, majd 1976. január 3-án az első lógós MTV 1-en sugározták, három szinkronos változat is készült belőle, amelyből a másodikat a második lógós MTV 1-en 1990. március 3-án, a harmadikat a Duna TV-n 2004. október 19-én és a negyediket az MGM-en 2007. július 12-én vetítették le a televízióban.

Cselekmény

[szerkesztés]

Vonat érkezik Sparta állomására. Déli államban vagyunk, mindenki bágyadt a hőségtől. Egy fura fickó, Ralph Henshaw a legyeket csapkodja egy kis étteremben.

Egy jómódú chicagói férfi (Colbert) gyárat szándékozik építeni Spartában, ám egy nap meggyilkolják. A helyi rendőrfőnökre Bill Gillespie (Rod Steiger) nehezedik a dolog mielőbbi megoldásának feladata. Rövid idő alatt kell megtalálnia a tettest. Virgil Tibbs (Sidney Poitier) északról érkezett afroamerikai. Átutazóban van, anyját készül meglátogatni. Épp csatlakozásra vár a pályaudvaron. Gillespie-nek előítéletei vannak a feketékkel szemben, és ennek erőteljesen hangot is ad. Tibbs egy ilyen rasszista eset után semmit sem kíván jobban, mint eltűnni a helyszínről, amilyen gyorsan csak lehet. Ám a felettesétől kapott parancsra mégis maradnia és segítenie kell. Gillespie megrökönyödve veszi tudomásul, hogy Tibbs elsőrangú gyilkossági szakértő Philadelphiából.

Az áldozat özvegye nem bízik már a helyi rendőrségben, és látván Tibbs szakértelmét, felkéri a nyomozásra. Az építkezést, a város számára nagyon szükséges beruházást viszont le szeretné állítani, hacsak a nyomozás sikerrel nem jár. Colbert jogi tanácsadója ehhez a saját érveit teszi hozzá: Ha Tibbs sikerrel jár, akkor jól működött a spartai rendőrség. Ha viszont nem, akkor, ugye, a négernek nem sikerült. Ezen a ponton Gillespie úgy dönt, hogy mégis Tibbs segítségét kéri.

Gillespie kapcsolata a fekete rendőrrel eléggé ellentmondásos. Idegenkedése a nyomozás alatt egyre inkább átalakul: kezdetben zavarja a szakmai önbecsülését a nagy tudású kolléga; későbbi viszonyukat már az határozza meg, hogy neki kell megvédenie őt a helyiek támadásaitól. A nyomozás során, abban a hiszemben, hogy a nyomozás eredményes volt, megpróbál megszabadulni tőle. Végül is a két rendőrnek együtt kell működnie a rejtély megoldásán. Tibbs egy nyomon eljut Eric Endicott dúsgazdag ültetvényeshez, aki ellenérdekelt a gyár építésével szemben. Endicott egy ponton már nem képes elviselni, hogy válaszolnia kell a fekete férfi kérdéseire, és pofonüti. Tibbs gondolkodás nélkül visszaüt. A déli államokban ilyesmiért egy négernek meg kell halnia! Endicott feldühödött emberei Tibbs ellen támadnak. Gillespie nem tehet mást: meg kell őt védenie. Ám mindezeket elkerülendő, igyekszik rábeszélni Tibbset, hogy inkább hagyja el a várost biztonsága érdekében. Ám Tibbs nem távozik mindaddig, amíg meg nem oldotta az ügyet.

Az arizonai határon elfognak egy menekülő férfit, Harvey Oberstet, akit a nála talált pénz alapján meggyanúsítanak a gyilkossággal. Később derül ki az ártatlansága: csak elvette a tett éjszakáján a mozdulatlanul heverő áldozat mellől a tárcáját. Aznap Wood és Gillespie betérnek Henshaw vendéglőjébe. Ralph Henshaw megtagadja Tibbs kiszolgálását.

Tibbs megkéri Sam Woodot, aki megtalálta a holttestet, hogy kövesse lépésről lépésre, mi történt a tett éjszakáján. Tibbs észreveszi, hogy – miközben lejátszatja vele az éjszaka történteket – Sam megváltoztatta az őrjárat útvonalát. Később kiderül, hogy ennek egyszerű indítéka volt: Wood csupán meg akarta akadályozni Tibbset, hogy meglásson egy fehér nőt meztelenül. Gillespie rájön, hogy Wood elég nagy letétet helyezett el a bankban a gyilkosság utáni napon, amelyről azt állítja, hogy szerencsejátékon nyerte. Lloyd Purdy szintén Sam Woodot vádolja azzal, hogy teherbe ejtette húgát, Delorest.

Delores 16 éves, nem bír magával, és éjszakánként meztelenül járkál a kivilágított otthonában. Sam Wood minden este az őrjárata során meglesi. Később bebizonyosodik, hogy a nemi erőszakban ártatlan: a lány próbálja meg őreá terelni a gyanút, és ilyen értelmű vallomást tesz a rendőrségen.

Gillespie letartóztatja Woodot, Tibbs tanácsa ellenére. Purdy (Delores bátyja) sértésnek tekinti a néger beavatkozását, ezért összecsődíti ellene az embereket.

A két rendőr véleménye különbözik, ezért Tibbs elhagyni készül a várost. Gillespie érvelni kezd, hogy maradásra bírja. Első érve, hogy a gyár munkát és megélhetést nyújtana néger sorstársainak. Ez nem elegendő; ekkor a férfi szakmai hiúságára hivatkozik: néger létére bebizonyíthatná, hogy több esze van, mint a helyi fehéreknek. Ez hat: Tibbs újra kezdi a nyomozást.

Tibbs újabb hibát talál a bizonyítási eljárásban. Az áldozat cipőjéről az autóra került nyomok arra utalnak, hogy Colbertet elszállították a tett helyszínéről. Ha Wood ölte volna meg Colbertet, két autót kellett volna vezetnie, s ez lehetetlen. Ekkor új nyom kerül előtérbe: ha Delores tiltott abortuszt akar végeztetni, akkor a szeretőjének is nyomára lehetne jutni.

A tiltott beavatkozáshoz vezető információkat a két férfi együtt várja, izzadva, whiskyt kortyolva.

Gillespie: Tudod, Virgil, te afféle kiválasztott vagy.
Tibbs: Mi van?
Gillespie: Te vagy az első emberi, akit csak láttam errefelé.
Tibbs: No, csak vigyázz az ilyesmivel.
Gillespie: ...Se feleségem, se gyerekem. Öregem, csak ez a város van nekem, amely nem akar engem.[4]

Végül megérkezik az információ. Így jut el Tibbs egy néger asszonyhoz, az angyalcsinálóhoz. Mamma Caleba nem tesz vallomást. Közben megérkezik a lány az abortuszra és vele a szeretője is. Ám megérkeznek a fekete rendőr üldözői is. Három ellenérdekelt fél összecsapása kezdődik, előkerülnek a fegyverek. Tibbsnek ekkor elő kell állnia a végső bizonyítékkal: aki teherbe ejtette a lányt, és pénzt akart szerezni az abortuszra, ugyanaz a személy: Nézzék csak meg a pénztárcáját!

Most Lloyd Purdy és Ralph Henshaw kerül szembe egymással. Ralph fegyvere gyorsabb – viszont a gyilkosságért letartóztatják. Ekkor részletes vallomást tesz a rendőrségen: ő a gyilkos, és ő ejtette teherbe a lányt.

A két gyanúsítottat szabadlábra kell helyezni: a valódi gyilkos vallomást tett. Munkája végeztével Tibbs nyomozó vonatra száll. Gillespie kíséri ki az állomásra. Hosszasan nézi a fekete férfit, akit megtanult becsülni, és megszólal:

– Virgil! Aztán vigyázz magadra![5]

Szereplők

[szerkesztés]
Szereplő Színész Magyar hang
1. szinkron (1971) 2. szinkron (1990) 3. szinkron (2004) 4. szinkron (2007)
Virgil Tibbs Sidney Poitier Bujtor István Gáti Oszkár Galambos Péter ?
Gillespie seriff Rod Steiger Mádi Szabó Gábor Szilágyi Tibor Barbinek Péter
Sam Wood Warren Oates Zenthe Ferenc Csikos Gábor Háda János Vári Attila
Mrs. Colbert, az özvegy Lee Grant Földi Teri Császár Angela Vándor Éva ?
Endicott Larry Gates Zách János Miklósy György Cs. Németh Lajos ?
Mr. Purdy James Patterson Bárány Frigyes Dózsa László Németh Gábor ?
Schubert polgármester William Schallert Tyll Attila Versényi László Varga T. József ?
Caleba mama Beah Richards ? Győri Ilona Bessenyei Emma Sáfár Anikó
McNeil William Watson Farkas Antal Juhász Jácint Papp János ?
Henderson Kermit Murdock Képessy József Fillár István (dialóg felvétel) Versényi László Seres Lajos
Tom Watkins Larry D. Mann Győrffy György ? ? Török Sándor
Packy Matt Clark Ernyey Béla Kassai Károly Seder Gábor Szőke-Kavinszky András
Ulam Arthur Malet Körmendi János Salinger Gábor Tahi József Kovács Levente
Dr. Stuart Fred Stewart ? Dobránszky Zoltán ? ?
Dolores Purdy Quentin Dean Pálos Zsuzsa Herceg Csilla Solecki Janka ?
Harvey Oberst Scott Wilson Tahi Tóth László Gergely Róbert ? Tarján Péter
Shagbag Timothy Scott Pathó István Háda János ? ?
Courtney Peter Whitney ? Konrád Antal Juhász György ?
Charles Hawthorne Eldon Quick Fodor Tamás ? Karácsonyi Zoltán ?
Shuie Stuart Nisbet ? ? ? ?
Jess Khalil Bezaleel ? Dengyel Iván Bolla Róbert ?
Fryer Peter Masterson ? Helyey László ? ?
Henry, Endicott inasa Jester Hairston Horváth Gyula ? ? Bolla Róbert
Első huligán Phil Adams Csurka László Hankó Attila ? ?
Második huligán Nikita Knatz Láng József Rosta Sándor ? ?
Eladó Sammy Reese ? ? ? ?
Ralph Anthony James Tordy Géza Józsa Imre Rajkai Zoltán
Helyettes Clegg Hoyt ? Antal László ? ?
Ted Appleton Alan Oppenheimer ? Némethy Ferenc ? ?
Rendőr — ? Szoó György ? ?

Részletek

[szerkesztés]
Sidney Poitier, emberjogi aktivistaként

A film emlékezetes jelenete, amikor a két rendőr felkeresi Eric Endicottot az otthonában, egy nyomot követve. Endicott felháborodásában, hogy Tibbs gyanúba keverte őt, pofonüti, és Tibbs azonnal visszaüt. Ez a forgatókönyv része, az eredeti regényben Tibbs nem üt vissza. Ezt Sidney Poitier tette hozzá a forgatókönyvhöz, részben, hogy a hitelességét növelje, részben az 1964. évi polgári jogi tüntetések hatására. Ez volt az első játékfilm, amelyben egy néger pofon ütött egy fehér embert. Azt mondta: „Én megcsinálom ezt a filmet, ha ön garantálja, hogy ez a jelenet a film valamennyi változatában benne lesz. Tudom, hogy ez nem természetes, de apám tiszteletére így szeretném megcsinálni.”

Lehetséges, hogy ez a filmes forradalom csak anekdota, de Harris állítja, hogy Siliphant eredeti forgatókönyvében is két pofon szerepel.[6]

Jellemző mondata a filmnek az, amikor Gillespie szarkasztikusan megkérdezi a nyomozót: „Na, és hogy hívják magát ott, Philadelphiában?”, ő önérzetesen így válaszol: „Engem Tibbs úrnak szokás szólítani.”

Fogadtatása

[szerkesztés]

Az azonos időben forgatott filmek, mint az Üldözők,[7] vagy a Hurry Sundown,[8] jellemzően eltérnek a Forró éjszakában nagyon is sarkított ábrázolásmódjától. Ez részben Sidney Poitier és Rod Steiger sikere, de hatással volt rá Martin Luther King békés polgárjogi mozgalma is. Jewison jelen volt az előzetes vetítésen, fiatalok előtt, San Franciscóban. A fiatalok először nevettek, mert azt hitték, vígjátékot látnak; leginkább azért, mert a film hősként mutatja be Tibbs nyomozót (leginkább a pofozkodási jelenet volt humoros számukra).[6]

A film sikerére alapozva Poitier két folytatást is készített: Mr Tibbs nyomoz[9] és Tibbs és a szervezet,[10] de egyik sem lett kasszasiker.[11]

Jewison, Poitier és Steiger ténylegesen, még a hatóságoknál is nehézségekbe ütközött, amikor a Mason-Dixon line-tól[12] Délen, Mississippi államban akartak forgatni, ahol az előítéletek éltek. Ezért forgattak több jelenetet az Illinois állambeli Spartában. Jewison ekkor ezt mondta: „Olyan, mintha szembe mennénk az egész világgal. Ez olyan, mint egy háború.”

Megjelent DVD és HD formában

[szerkesztés]
  • 2001-ben megjelent DVD-n.
  • 2010-ben High Definition (1080i) felbontásban digitalizálták, és az MGM csatorna le is vetítette HD minőségben.

Díjak, jelölések

[szerkesztés]
Oscar-díj (1968)
Golden Globe-díj (1968)
BAFTA-díj (1968)
Edgar Allan Poe-díj
  • díj: a legjobb forgatókönyv (Stirling Silliphant)
New York-i Filmkritikusok Egyesülete (1967)
  • díj: legjobb film
Directors Guild of America (1968)

.jelölés: legjobb rendezői teljesítmény (Norman Jewison)

Grammy-díj (1968)
  • jelölés: legjobb kísérőzene (Quincy Jones)
Writers Guild of America (1968)
  • jelölés: legjobban megírt amerikai drámai műért (Stirling Silliphant)

Amerikai Filmintézet

[szerkesztés]
  • 100 év 100 pozitív és negatív hőse (19.) – Virgil Tibbs[13]
  • 100 év 100 idézete (16.) – „They call me Mister Tibbs!” [3]
  • 100 év 100 sikere (21.)[14]
  • 100 év 100 filmje a 75.[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ In the Heat of the Night by John Ball Detailed Book Review. allreaders.com, 2011. [2013. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 29.)Ismertető a könyvről
  2. ↑ Az éjszaka árnyai (TV Series 1988–1994) - IMDb. imdb.com, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. július 29.)
  3. ↑ a b AFI's 100 YEARS...100 MOVIE QUOTES. afi.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
  4. ↑ Párbeszéd:
    Gillespie: You know, you know Virgil, you are among the chosen few. Virgil: How's that?
    Gillespie: Well I think that you're the first human being that's ever been in here.
    Virgil: You can't be too careful, man.
    Gillespie:...I got no wife. I got no kids. Boy...I got a town that don't want me...I'll tell you a secret. Nobody comes here, never.
  5. ↑ Dirks, Tim: In The Heat Of The Night (1967). filmsite.org, 2011. (Hozzáférés: 2011. július 29.)
    Gillespie: Virgil? (Tibbs looks back) You take care, you hear?
  6. ↑ a b Harris, Mark. Pictures at a Revolution: Five Films and the Birth of a New Hollywood. Penguin Press, 2008, p. 288-90.
  7. ↑ Üldözők (1966) - The Chase. imdb.com, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. július 29.) Üldözők (film)
  8. ↑ Banner, Buxx: Hurry Sundown (1967). imdb.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. július 29.) Hurry Sundown (IMDB)
  9. ↑ Mr. Tibbs nyomoz (1970). imdb.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. július 29.)Mr Tibbs nyomoz
  10. ↑ A szervezet (1971). imdb.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. július 29.)
  11. ↑ Variety
  12. ↑ 1763-ban Mason és Dixon földmérő munkát végzett, hogy igazságot tegyen a marylandi Calvert család és a pennsylvaniai Penn család között. Később a közgondolkodás ezt tekintette a rabszolgaság elterjedése északi határának.
  13. ↑ AFI's 100 YEARS...100 HEROES & VILLAINS. afi.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
  14. ↑ AFI's 100 YEARS...100 CHEERS. afi.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. július 28.)
  15. ↑ AFI'S 100 YEARS...100 MOVIES - 10TH ANNIVERSARY EDITION. afi.com, 2011. (Hozzáférés: 2011. július 28.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Forró_éjszakában_(film)&oldid=27346365”