Ugrás a tartalomhoz

Alveoláris, zöngétlen zárhang

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IPA
IPA-kód103
IPA-jelt
IPA-kép
X-SAMPAt
Kirshenbaumt
HangmintaHallgat hallgat

Az alveoláris, zöngétlen zárhang számos beszélt nyelvben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) az alveoláris mellett a dentális és a posztalveoláris zöngétlen zárhangot is t jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig szintén t.

Dentális formáját a jellel lehet megkülönböztetni, vö. dentális, zöngétlen zárhang, az IPA kiegészítése pedig tartalmazza egy kettős aláhúzással megjelölt változatát is, amely kimondottan az alveoláris kiejtését jelöli (). Az alveoláris, zöngétlen zárhangot a magyar nyelvben leggyakrabban a t betű jelöli (bár előfordul, hogy a t betű alveoláris, zöngés zárhangot jelöl, mint pl. a hatból szóban, és az is előfordul, hogy az alveoláris, zöngétlen zárhangot a d betű jelöli, mint pl. a vodka szóban).

A [t] hang igen elterjedt a nyelvek között: a világ nyelveinek leggyakoribb mássalhangzó-fonémái a [t], a [k] és a [p]. A legtöbb nyelvben előfordul legalább egy egyszerű [t], némelyekben pedig egynél több változatát is megkülönböztetik. A [t] nélküli nyelvek közé tartozik a hawaii (Ni‘ihaun kívül; a [t]-t tartalmazó jövevényszavakban ezt a hangot a hawaii veláris, zöngétlen zárhanggal helyettesíti), a köznyelvi szamoai (amelyből az [n] is hiányzik), valamint a Dél-Afrikában használt nǀu.[forrás?]

Jellemzői

[szerkesztés]

Az alveoláris, zöngétlen zárhang jellemzői:

Változatai

[szerkesztés]
IPA Leírás
t tenuis t
hehezetes (aspirált) t
palatalizált t
labializált t
ⁿt prenazalizált t
faringalizált t
felengedés nélküli t
ejektív t

Előfordulása

[szerkesztés]

Az alveoláris, zöngétlen, hehezet nélküli (aspirálatlan) zárhang az egyik legelterjedtebb beszédhang: szinte minden nyelvben megtalálható.[1]

Nyelv Szó IPA Jelentés Jegyzet
angol tick [tʰɪk] ’pipa, kipipál’ L. angol hangtan
cseh toto [toto] ’ez’ L. cseh hangtan
finn parta [pɑrtɑ] ’szakáll’ A dentális, zöngétlen zárhang allofónja. L. finn hangtan
francia[2] tordu [tɔʀdy] ’görbe’ L. francia hangtan
görög τρία [ˈtria] ’három’ L. újgörög hangtan
holland[3] taal [taːl] ’nyelv’ L. holland hangtan
japán[4] 特別/tokubetsu [tokɯbetsɯ] ’speciális’ L. japán hangtan
kínai mandarin /dà [ta˥˩] ’nagy’ Szembenáll a hehezetes formájával. L. mandarin hangtan
koreai 턱/teok [tʰʌk̚ ] ’állkapocs’ L. koreai hangtan
magyar[5] tutaj [tutɒj] ’tutaj’ L. magyar hangtan
maláj tahun [tahun] ’év’
máltai tassew [tasˈsew] ’igaz, helyes’
német Tochter [ˈtʰɔxtɐ] ’lánya vkinek’ L. német hangtan
norvég tann [tʰɑn] ’fog’ L. norvég hangtan
nunggubuyu[6] [taɾawa] ’kapzsi’
örmény տուն [tun] ’ház’
szlovák to [to] ’az’ (rámutatás)
thai /ta [taː˥˧] ’szem’
vietnámi ti [ti] ’hiba, hiányosság’ L. vietnámi hangtan
yi /da [ta˧] ’tesz, helyez’ hehezet nélküli formában
/ta [tʰa˧] ’agyagkorsó’ hehezetes formában

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Liberman, AM; Cooper, FS & Shankweiler, DP et al. (1967), "Perception of the speech code", Psychological Review 74 (6)
  2. Fougeron & Smith (1993:73)
  3. Gussenhoven (1992:45)
  4. Okada (1991:94)
  5. Szende (1994:91)
  6. Ladefoged (2005:158)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Fougeron, Cecile & Smith, Caroline L (1993), "Illustrations of the IPA:French", Journal of the International Phonetic Association 23 (2): 73–76
  • Gussenhoven, Carlos (1992), "Dutch", Journal of the International Phonetic Association 22 (2): 45–47, DOI 10.1017/S002510030000459X
  • Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
  • Okada, Hideo (1991), "Phonetic Representation:Japanese", Journal of the International Phonetic Association 21 (2): 94–97
  • Szende, Tamás (1994), "Illustrations of the IPA:Hungarian", Journal of the International Phonetic Alphabet 24 (2): 91–94, DOI 10.1017/S0025100300005090
Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
Hely → Labiális Koronális Dorzális Radikális Glottális
↓ Mód Bila​biális Labio-​dentális Den​tális Alve​oláris Poszt​alv. Retro​flex Pala​tális Ve​láris Uvu​láris Fa​rin​gális Epi​glot-​tális Laring./​glottális
Nazális m ɱ n ɳ ɲ ŋ ɴ
Zárhang p b t d ʈ ɖ c ɟ k ɡ q ɢ ʡ ʔ
Réshang ɸ β f v θ ð s z ʃ ʒ ʂ ʐ ç ʝ x ɣ χ ʁ ħ ʕ ʜ ʢ h ɦ
Közelítőhang ʋ ɹ ɻ j ɰ
Pergőhang ʙ r  * ʀ я *
Legyintőhang ⱱ̟ ɾ ɽ ɢ̆ ʡ̯
Laterális réshang ɬ ɮ ɭ˔̊ ʎ̥˔ ʟ̝̊
Lat. közelítőhang l ɭ ʎ ʟ
Lat. legyintőhang ɺ ɺ̢ * ʎ̯
Nem pulmonikus mássalhangzók
Csettintőhangok ʘ ǀ ǃ ǂ ǁ
Implozívák ɓ ɗ ʄ ɠ ʛ
Ejektívák
tsʼ tɬʼ tʃʼ kxʼ kʼ
Affrikáták (zár-rés hangok)
p̪f b̪v ts dz ʈʂ ɖʐ
t̪θ d̪ð ɟʝ kx ɡɣ ɢʁ
Koartikulált mássalhangzók
Réshangok ɕ ʑ ɧ
Közelítőhangok ʍ w ɥ ɫ
Zárhangok k͡p ɡ͡b ŋ͡m


A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség]
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent.
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik.
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő.
* A jel nincs definiálva az IPA-ban.