Ugrás a tartalomhoz

Bitlis (tartomány)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bitlis tartomány
A tartomány körzetei
A tartomány körzetei
Ország Törökország
RégióDélkelet-Anatólia
SzékhelyBitlis
Nevének rövidítéseBIT
Irányítószám13x xx
Körzethívószám(0090) 434
KormányzóM. Asım HACIMUSTAFAOĞLU
Népesség413 446 (2006)
Földrajzi adatok
Terület6707 km²
IdőzónaTRT (UTC+3)
Elhelyezkedése
Bitlis tartomány elhelyezkedése Törökország térképén
Bitlis tartomány elhelyezkedése Törökország térképén
Bitlis tartomány weboldala

Bitlis tartomány Törökország délkeleti részén fekszik, területe 8010 km², a Muşi síkság keleti részét, a Van-tótól nyugatra fekvő fennsík egy részét és a Bitlis város környékén lévő hegyvidéket foglalja magában.

Földrajza

[szerkesztés]

A terület több mint 70%-a hegység, a tengerszint feletti magasság számos helyen meghaladja a 2000 métert. A legmagasabb hegyek a Süphan Daği (4434 m), a Nemrut vulkán (3050 m) és a Ziyaret Daği (2540 m). A tartomány keleti részén fekszik Törökország legnagyobb tava, a Van-tó. Éghajlata erősen kontinentális: télen sok csapadék hullik és hideg az időjárás, míg nyáron meleg az éghajlat.

Története

[szerkesztés]

Bitlis tartomány az Urartu Birodalom központi részén feküdt, majd az asszírokhoz, perzsákhoz került. Maga a tartomány a nevét Bedlis hadvezérről kapta, aki Nagy Sándor seregében szolgált és a környéken építtetett várat magának. A diadokhoszok uralmát a terület fölött a Római Birodalom törte meg, elfoglalva a területet. A Római Birodalom széthullása után a tartomány a Bizánci Császársághoz került. 1514-ben került a terület az Oszmán Birodalom fennhatósága alá. A kurd népesség az oszmánok uralma alatt széles körű autonómiával rendelkezett. Az első világháború alatt az oroszok vonultak be a tartományba, de végül a terület Törökországnál maradt.

Gazdasága

[szerkesztés]

Gabonát, gyümölcsöt és dohányt termesztenek a lakosok, fejlett a dohányfeldolgozó ipara és a bőrdíszművesség. Jellemző a vidékre a durva vásznak szövése és festése.

Ilcsék

[szerkesztés]

A tartomány az alábbi ilcsékre oszlik:

  • Ahlat (kurdul Xelat)
  • Adilcevaz (kurdul Elcewaz)
  • Bitlis (körzet) (kurdul Bilîs)
  • Güroymak (kurdul Norşin)
  • Hizan (kurdul Vestan)
  • Mutki (kurdul Motki)
  • Tatvan (kurdul Tetwan)

Lakossága

[szerkesztés]

2000-ben 388 680 lakosa volt a tartománynak. 1914-ben még 437 500 ember élt a területen, amelyből 114 700 örmény nemzetiségű volt. Az örmény népirtás és az üldözések miatt azonban még 2000-ben sem érte el az 1914-es egykori lakosságszámot a tartomány.