Ugrás a tartalomhoz

Inari számi nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Inari számi
anarâškielâ
BeszélikFinnország Finn
TerületSkandinávia
Beszélők száma300 körül[1]
NyelvcsaládUráli
   Finnugor
    Számi
ÍrásrendszerLatin írás
Hivatalos állapot
HivatalosFinnország Finn
Nyelvkódok
ISO 639-1nincs
ISO 639-2smn
A Wikimédia Commons tartalmaz anarâškielâ témájú médiaállományokat.

Az inari számi nyelv (anarâškielâ) az uráli nyelvcsaládba tartozó számi nyelvek egyike, azon belül is a keleti számi nyelvek közé tartozik. Legközelebbi rokonai a kildini, a kolta, a teri és az azóta kihalt akkala számi nyelv. Ez az egyetlen olyan számi nyelv, amelyet csak egyetlen országban beszélnek, nevezetesen Finnországban (egyben ez Finnország egyetlen olyan nyelve, amit csak ott beszélnek, lévén, hogy a finnt beszélik még a határokon túl is). Az inari számit Észak-Finnországban, Inari város környékén (többek között Inari (Aanaar), Ivalo (Avveel), Sevettijärvi (Čevetjävri), Nellim (Njellim) területén) beszéli mintegy 300 ember.

Az első inari számi nyelvű könyvek E. W. Borg fordításai voltak, egy ábécéskönyv és egy katekizmus, 1859-ben. A jelenlegi irodalmi nyelv alapjait Lauri Itkonen határozta meg. 1979 óta az inari számi nyelvet oktatják a térség általános iskoláiban. Erkki Itkonen elkészítette a négyrészes inari szótárt és Pekka Sammallahti oului professzor a finn-inari szótáron dolgozik. 1986-ban kezdte meg működését az Anarâškielâ servi (Inari nyelvi társaság). 1997 óta az egyik óvodában is főképp csak inariul foglalkoznak a gyerekekkel. Inari nyelven rappel egy fiatal számi is: Amoc.

Az inari írásrendszer

[szerkesztés]
А а (Â â) B b C c Č č D d Đ đ E e
F f G g H h I i J j K k L l M m
N n O o P p R r S s Š š T t U u
V v Y y Z z Ž ž Ä ä (Á á)

Nyelvtan

[szerkesztés]

Személyes és birtokos névmások

[szerkesztés]

Az inariban, ahogyan az északi számi nyelvben is, három szám van: egyes, kettes és többes.

  Magyarul Alanyeset Magyarul Birtokos eset
Sg1 én mun enyém muu
Sg2 te tun tied tuu
Sg3 ő sun övé suu
Du1 mi (ketten) muoi mienk (2) munnuu
Du2 ti (ketten) tuoi tietek (2) tunnuu
Du3 ők (ketten) suoi övék (2) sunnuu
Pl1 mi mij mienk mii
Pl2 ti tij tietek tii
Pl3 ők sij övék sii

Példák a névszóragozásra

[szerkesztés]

A következő táblázatban a személyes névmások ragozása látható az összes esetben

  Egyes szám Kettes szám Többes szám
Alanyeset mun muoi mij
Birtokos-Tárgyeset muu munnuu mii
Lokatívusz (Hol) must, muste munnust mist, miste
Illatívusz (Hova) munjin munnui mijjân
Komitatívusz (Mivel, kivel) muuin, muin munnuin, munnuuin miiguim
Abesszívusz (vmi nélkül) muuttáá munnuuttáá miitttáá
Esszívusz (Miként) munen munnun minen
Partitívusz (Részelőeset) muđe munnud? miđe?

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Itkonen, Erkki. Inarilappisches Wörterbuch. Lexica societatis fenno-ugricae: 20. Suomalais-ugrilainen seura. Helsinki. ISBN 951-9019-94-4.
  • Sammallahti, Pekka. Morottaja, Matti. Säämi-suoma sänikirje. Inarinsaamelais-suomalainen sanakirja. Girjegiisá. Ykkösoffset Oy, Vaasa 1993. ISBN 951-8939-27-6.
  • Olthuis, Marja-Liisa. Kielâoppâ. [Inari] : Sämitigge, 2000.
  • Østmo, Kari. Sämikielâ vieres kiellân vuáðuškoovlâst. Helsinki : Valtion painatuskeskus, 1988.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]