Ugrás a tartalomhoz

Kockázatkezelés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A preventív és a korrektív kockázatkezelés

A kockázatmenedzselési eljárásban a kockázatkezelés a kockázatpotenciál csökkentését jelenti kármegelőzéssel, vagyis a várható negatív esemény bekövetkezési valószínűségének csökkentésével (prevenció), ill. kárcsökkentéssel, a kárhatás horderejének ellensúlyozásával (korrekció).

A prevenció és a korrekció

[szerkesztés]

A prevenció speciális esete a fenyegető kockázat előli kitérés. A prevenció-korrekció kettőssége jelenik meg a kriminalisztikában bűnmegelőzés-bűnüldözés, vagy az egészségvédelemben a megelőzés és a kezelés kettősségében. Ilyen értelemben a kriminalisztika és az egészségvédelem is a kockázatkezelés egy-egy speciális esete.

A prevenció egyes konkrét fajtái magyar jogszabályokban

[szerkesztés]

Egészségvédelem

[szerkesztés]

Az egészségügyben az elsődleges megelőzés alábbi főbb fajtái kapnak kiemelt figyelmet:

  • a dohányzás visszaszorítása;
  • az alkohol- és drogprevenció;
  • az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése és az élelmiszer-biztonság fejlesztése;
  • az aktív testmozgás elterjesztése;
  • a közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozása;
  • az egészséges fizikai környezet kialakítása;
  • a lelki egészségvédelem megerősítése;
  • az AIDS és más szexuális úton terjedő betegségek megelőzése;
  • az emlőszűrés, továbbá népegészségügyi szempontból kiemelt többi szűrővizsgálat.[1]

Kriminalisztika

[szerkesztés]

A kriminalisztikában a bűnmegelőzés három fajtáját különböztetik meg:

  • a bűnokok,
  • a bűnalkalmak, és
  • a sértetté válás lehetőségének

csökkentését.[2]

A kockázatpotenciál és kockázatkezelés

[szerkesztés]
Kockázatkezelés kockázatpotenciál alapján

A kockázatpotenciált bekövetkezési valószínűség és a kárhatás horderejének szorzata alapján számítják. A kockázatkezelés számottevő erőforrás-ráfordítást igényelhet – és, mint Aiszóposz hiába ugráló rókájánál,[3] önmagában már ez is kockázatforrás lehet –, ezért érdemes:

  • kis kockázatpotenciálú eseményt célszerű ignorálni (vagyis nem kell vele törődni);
  • közepes kockázatpotenciálú eseményt már folyamatosan figyelni és korrigálni kell;
  • és csak a nagy kockázatpotenciálú esemény az, ami prevencióval megelőzendő.

A fentiek alapján és az alkalmazott kockázatkezelési stratégiák ismeretében következtetés vonható le az előzetes kockázatelemzés módjára is:

  • ignoráló kockázatkezelés esetén a kockázatelemző a kockázatpotenciált kicsinek
  • korrigáló kockázatkezelés esetén a kockázatelemző a kockázatpotenciált közepesnek
  • preventív kockázatkezelés esetén a kockázatelemző a kockázatpotenciált nagynak

értékelhető. Ha a menedzsment nem törődik egy közepes valószínűséggel bekövetkező negatív eseménnyel – pl. egy sztrájkfenyegetéssel üzemi átszervezéskor –, akkor annak horderejét kicsire becsülte. Ugyanígy, ha a hatóságok csak korrektív módon kísérnek figyelemmel egy nagy horderejű negatív eseményt – pl. egy természeti katasztrófát –, de nem tesznek megelőző intézkedéseket, akkor az esemény bekövetkezési valószínűségét értékelték kicsire.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vö. erről a 46/2003. (IV. 16.) OGY határozatot az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, Melléklet, AZ EGÉSZSÉG ÉVTIZEDÉNEK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMJA, Az elsődleges megelőzés célkitűzései Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Vö. erről a 115/2003. (X. 28.) OGY határozatot a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról, Melléklet, 1. A BŰNMEGELŐZÉS A TÁRSADALOM KÖZÜGYE, A bűnmegelőzés nemzetközileg elfogadott fogalma Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. vö.: Esopus fabulái, 174 Egy rókáról

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]