Nem igazán lehetne elmesélni egy zűrzavaros művész történetét, akinek bonyolult személyisége ellentmond zenei zsenialitásának anélkül, hogy az ténylegesen egy zseni lenne. Ennek értelmében a Purple Rain filmzenéjének története a lehető legnehezebben indult, az pedig, hogy valaha is felmerült, hogy nem lesz belőle bombasiker, csak még tovább emeli az anyag jelentőségét.
Az album, amely Prince Rogers Nelsonből – aki akkoriban éppenhogy elég nagy volt ahhoz, hogy készüljön vele egy nyári kasszasiker film, amely az életén alapul – egy nyár alatt igazi sztárt csinált. A lemez fele top 10-es dalokból áll, és a világ egyik legfelismerhetőbb popelőadójává emelte Prince-t. Ez persze mit sem von le magának a filmnek az értékéből, amelynek ugyan megvan a maga bája (köszönhetően Morris Daynek), azt azonban el kell ismerni, hogy Prince mindent elárasztó tehetsége, valamint műfajokon és nemi határokon átívelő zsenialitása olyan tökéletes kilenc dalt hívott életre – valahol a pop-soul-dance-rock-R&B-funk és még valami határán –, amelyek gyakorlatilag mindent elárasztottak a maguk idejében.
A Purple Rain zsenialitása abban rejlik, ahogy látszólag ellentmondásos hangulatokat – vágy, odaadás, intimitás, elidegenedés – vegyít egy olyan elegyben, amelyben végül semmi sem választható el egymástól. Prince erotikussá teszi a csalódást (When Doves Cry) nemtörődömmé az üdvösséget (Let’s Go Crazy). Szexuális kalandjai transzcendensek, dezorientálóak, már-már pszichedelikusak (Darling Nikki, Computer Blue), míg spirituális utazásait a gitárszólók kivitelezése teszi megkérdőjelezhetetlenné (Purple Rain). Az album nemcsak rekordokat döntött, botrány is lett belőle: Tipper Gore túlreagálta a költői képet, melyben Darling Nikki egy magazinra maszturbál, ebből pedig gyakorlatilag kongresszusi boszorkányüldözés lett, amely során megkérdőjelezték a popzene erkölcsi helyességét. Mivel Prince keverte a fekete zenét a fehérrel, valamint egyszerre volt szent és profán, gyakran hasonlították Jimi Hendrixhez. Ám az igazság az, hogy sem akkor, sem most nincsen senki hozzá fogható.
