Ugrás a tartalomhoz

Ökrös Zsuzsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ökrös Zsuzsa
Ökrös Zsuzsa egy televíziós magazinműsorban (1984)
Ökrös Zsuzsa egy televíziós magazinműsorban (1984)
Született1931. október 6.
Szeged
Elhunyt2005. február 22. (73 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaruhatervező, divattervező és mintatervező
IskoláiIparművészeti Főiskola
SablonWikidataSegítség

Ökrös Zsuzsa (Szeged, 1931. október 6.Budapest, 2005. február 22.) magyar ruhatervező, divattervező és mintatervező.

Korai évek

[szerkesztés]

Édesapja Ökrös Lajos, édesanyja Megadja Rozália, akitől örökölte a divat, az öltözködéssel való foglalkozás szeretetét, hiszen édesanyja varrónő volt. Az otthonuk általában tele volt mindenféle anyagokkal, varrásra váró kiszabott ruhákkal. Gyermekként a legkedvesebb időtöltés számára a rajzolás volt, valamint papírból készített öltöztethető babákat. Már korán eldöntötte, hogy felnőttként a ruhakészító szakmában szeretne majd dolgozni, ezért az érettségi után az Iparművészeti Főiskolán a ruhatervezői szakra jelentkezett. Tanárai közé tartozott Nádor Vera divattervező, iparművész, művészpedagógus,[1] Szervánszky Jenő festő[2] és Gulyás Dénes festő[3] is.

Pályafutás

[szerkesztés]

A diploma megszerzése után (1956) az OKISZ Laborba került és egy évtizedet dolgozott ott, mint divattervező. Legfőbb feladata a reprezentatív divatbemutatók kollekcióinak tervezése volt. Teljes nyári-téli kollekciókat tervezett. Utána (1967) a Ruházati Boltok önálló finomkonfekció osztályára került, amely főként a budapesti üzleteket látta el exkluzív áruval. Fontos azonban, hogy azért változtat munkahelyet, mert hívják és felajánlásokat kap, nem pedig azért, mert elbocsájtják.

1968-ban a Fővárosi Mértékszabóság Budapest Divatszalon önálló divattervezője volt. Évente kétszer tartottak bemutatót, amikor 120-130 ruha modellt mutattak be, amelyből az ügyfelek válogathattak. Meg kellett ismernie a lehető legkülönbözőbb alakú, természetű nőket, és rájuk, személyiségüknek megfelelő ruhát tervezni. A szalon számára anyagokat vásárolni, és tapasztalatokat, információkat gyűjteni Párizsba utazott évente legalább kétszer.

1975-ben, amikor a Magyar Divat Intézetben különböző stúdiók alakultak, elvállalta a Textilstúdió vezetését. Mindamellett, hogy a feladat összetettsége és érdekessége önmagában is elcsábította, fontos szerepet játszott Nádor Verával való kapcsolata, ami a főiskolán kezdődött. Mivel ő kérte fel erre a pozícióra, ezért boldogan igent mondott. A feladata itt az volt, hogy a textilgyárakat divatinformációkkal, tanácsokkal lássa el, valamint megvalósítsa az addig nem tökéletesen működő koordinációt. Már a modelltervezéskor is mindig a textília felől közelített, hogy az anyag tulajdonságai, színe, mintája milyen formában kívánkozik, mire alkalmas.

Bán Magda újságírónőnek az Ez a Divat című lap 1988. évi augusztusi számában a következőt nyilatkozta: „A minta nagyon fontos, mert a látvány fejezi ki a divatot, és ebben az anyag mintájának meghatározó szerepe van.[forrás?]

Ruháit a kifutókon többek közt Keresztes Orsi, a magyar szupermodellek egyike is bemutatta[4]

Ebben az időszakban kezdett el Frankfurtba utazgatni, az „Interstoff”'-ra, a nemzetközi textilvásárra, ahol az előremutató információkat, előrejelzéseket lehetett megtudni, másrészt találkozhatott a nagy szálgyártó gyárak szakembereivel. A divatintézeti munka során jó szakmai kapcsolata alakult ki a Budaprinttel. Amikor 1982-ben megalakították a gyártmány- és mintafejlesztési központot, felkérést kapott a művészeti vezető beosztásra, így a Pamutnyomó-ipari Vállalat művészeti vezetője lett.

A Gold-Art stúdió egyik alapítója, amely a nyomottminta-kollekciókat tervezi. Évente 800 új mintát fogadtak el, de ennél persze sokkal többet terveztek. Ökrös Zsuzsa és a vállalat főmérnöke válogattak ki azokat a mintákat, amelyek később használatba kerültek. Mindig különös figyelmet fordított az állandó újdonságok kutatására, viszont személyes öltözködésében csak az olyan divatos ruhadarabokat használta, amelyek illenek a személyiségéhez. Ezzel ellentétben, ha egy divatbemutatóra készült sokszor a legvadabb divatötleteket is felhasználta, hiszen a cél az anyag eladása, és hogy a modellek felhívják a figyelmet a kelmében rejlő lehetőségekre.

A Budaprintnél való munka során kiszélesedett a feladatköre és a lakástextilek világával is elkezdett foglalkozni. Sokat exportáltak Nyugat-Európába, például Ausztria volt a legnagyobb ágynemű piac. A lakástextil-alapanyaggyártás és a dekorációs textíliák választékát is bővítették.

Egyedi öltözékterveket, teljes kollekciókat, divatbemutatókat tervezett, előremutató divattrendeket állított össze. Erőssége az együttesek tervezése, az anyaghasználat és a különböző anyagok variálása.

Ruhatár középkorúaknak

[szerkesztés]

A SZÍNE-JAVA sorozat 1974 áprilisában megjelent, Ruhatár középkorúaknak című számában Ökrös Zsuzsa összefoglal néhány hasznos tanácsot a mindennapi öltözködésről. Négy jelentős egységet különít el, amelyekről részletesen beszámol egy-egy fejezetben:

  • kabátok
  • kosztümök
  • nappali ruhák
  • alkalmi ruhák

Ismerteti a 70-es, 80-as évek legpraktikusabb öltözeteit, valamint a leírás mellett illusztráció kíséretében nem csak a szabásmintákat ismerhetjük meg alaposabban, de a színeket, a mintákat, díszítéseket is. Fontos, hogy a kiegészítők is kiemelt helyet kapnak, mégpedig csoportosítva külön rajzokon jelenik meg mit mivel érdemes kombinálni. A szépségápolás is megemlítésre kerül, hiszen a ruházat nem minden. A szoknya ideális hosszáról, bőrápolásról, hajápolásról, ékszerekről és kalapokról is ad néhány tanácsot a nőknek.

Képek a szocialista divat örökségéből

[szerkesztés]

Rákoskerti Judit, Ökrös Zsuzsa lánya, édesanyja életművének fennmaradt részét a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum textilgyűjteményének ajándékozta, amely a Divat a szocializmusban elnevezésű kiállítás alapjául szolgált. A kiállítás 2007. október 17. és 2008. január 14. között volt megtekinthető Budapesten.

Kiállítások

[szerkesztés]

Egyéni kiállítás

  • 1968 - Iparművészeti Múzeum, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások

  • 1965 - 5. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1972 - Öltözködés 72, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1975 - Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1981 - 5. Ipari Textilművészeti Biennálé, Savaria Múzeum, Szombathely
  • 1987 - 8. Ipari Textilművészeti Biennálé, Savaria Múzeum, Szombathely
  • 1988 - Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
  • 1989 - Téli Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest
  • 1995 - a Magyar Kultúra Alapítvány karácsonyi kiállítása.

Művek közgyűjteményekben

  • Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]