Ugrás a tartalomhoz

Ameni Kemau piramisa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ameni Kemau piramisa
A piramis alépítményei
A piramis alépítményei
Építtető: Ameni Kemau
Épülti. e. 1790 körül[1]
Típusavalódi piramis (mára romokban)
Magassága35 méter
Alap élhossza52 méter
Elhelyezkedése
Ameni Kemau piramisa (Egyiptom)
Ameni Kemau piramisa
Ameni Kemau piramisa
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 29° 46′ 54″, k. h. 31° 13′ 17″29.781667°N 31.221389°EKoordináták: é. sz. 29° 46′ 54″, k. h. 31° 13′ 17″29.781667°N 31.221389°E

Ameni Kemau piramisa az ókori egyiptomi XIII. dinasztia elejének egyik uralkodója, Ameni Kemau nyughelye. Dahsúr déli részén található; i. e. 1790 körül épült.[1] Talaj feletti részét teljesen széthordták, alépítményei azonban erősen károsodott állapotban bár, de fennmaradtak. A piramist Charles Arthur Musès fedezte fel 1957-ben, és ő is tárta fel 1968-ban. A piramis eredetileg 35 méter magas volt, alapjának oldalhossza 52 m. A sírkamra egyetlen hatalmas kvarcittömbből állt, hasonlóan III. Amenemhat piramisához, ebbe vésték a mélyedést a szarkofág és a kanópuszedények számára.[2]

Felfedezése és feltárása

[szerkesztés]

Ameni Kemau piramisának legkorábbi említése Al-Makrizi középkori arab történész Egyiptom földrajza és történelme című könyvében fordul elő, a dahsúri piramisok leírásánál.[3] A piramist 1957-ben Charles Arthur Musès csapata fedezte fel újra.[4] 1968-ban Vito Maragioglio és Celeste Rinaldi építészeti szempontból vizsgálták meg a piramist.[5] A király temetkezési kellékeinek maradványait Nabil Swelim és Aidan Dodson publikálta 1998-ban.[6]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Commons:Category:Pyramid of Ameni Qemau
A Wikimédia Commons tartalmaz Ameni Kemau piramisa témájú médiaállományokat.

Források

[szerkesztés]
  1. a b Kim Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800-1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997
  2. Mark Lehner: The Complete Pyramids, London: Thames and Hudson (1997), p.185 ISBN 0-500-05084-8.
  3. Taqi al-Din Ahmad Al-Maqrizi: Geography and History of Egypt, online (franciául).
  4. Robert Schiestl: Pottery from Pyramids of the 13th Dynasty in the Dahshur Region: Survey in Dahshur 2006 in: Bulletin de Liaison de la Céramique Egyptienne 23 (2012), Institut Français d'Archéologie Orientale ISBN 978-2-7247-0635-2, pp. 51–62 [1]
  5. V. Maragioglio, C. Rinaldi: Note sulla piramide di Ameny ‘Amu, Orientalia n.s. 37 (1968), pp. 325–338
  6. Nabil Swelim, Aidan Mark Dodson: On the Pyramid of Ameny-Qemau and its Canopic Equipment, Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, 1998, p. 319–334.