Ugrás a tartalomhoz

Giller János

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giller János
Született1886. június 23.[1]
Divény[1]
Elhunyt1956. szeptember 11. (70 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztsége
  • szlovák tartománygyűlési képviselő (1928–1938)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1938. december – 1939)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
SablonWikidataSegítség

Lilienfeldi Giller János (Divény, Nógrád vármegye, 1886. június 23.Budapest, 1956. szeptember 11.) felvidéki magyar ügyvéd, földbirtokos, politikus, kultúraszervező, magyarországi országgyűlési képviselő.

Élete

[szerkesztés]

Német eredetű, a Magyar Királyságban már a 16. században nemességet szerzett családból származott. Középiskolai tanulmányait a jezsuiták kalocsai internátusában folytatta, főiskoláit pedig a pozsonyi jogakadémián kezdte meg, s a budapesti tudományegyetem jogi karán fejezte be, ahol a jog- és államtudományok doktorává avatták. Elvégezte a bécsi kereskedelmi főiskolát is. Már ügyvédjelölt korában bekapcsolódott a keresztény magyar ifjúsági mozgalmakba, elsősorban Losoncon és Besztercebányán.

1913-ban Losoncon kezdte meg pályáját mint ügyvéd; a város társadalmi és kulturális életének ettől kezdve évtizedeken át meghatározó szereplője volt. Az első világháború kitörésekor önként jelentkezett katonai szolgálattételre, és mint a 6. számú császári és királyi huszárezred főhadnagya harcolt az orosz fronton. Katonai érdemeiért elnyerte a Signum Laudist, a Károly-csapatkeresztet, a bronz, valamint a kisezüst vitézségi érmet, utóbbit két ízben is.

Felvidék Csehszlovákiához való csatolása után egyből bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai életbe, 1920-ban az egyik alapítója volt az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártnak, amely később a Magyar Nemzeti Párt nevet vette fel. Aktív politikai tevékenysége miatt a csehszlovák hatóságok eljárást indítottak vele és ügyvédi irodája minden alkalmazottjával szemben, hat hónapot töltöttek Trencsén és Besztercebánya katonai börtöneiben, de perüket végül, pertörlés útján megszüntették.

Azt követően, hogy 1927-ben megalakult a szlovákiai tartománygyűlés, 1928–1938 között annak képviselője lett, illetve Blanár Béla ügyvéd-politikus halálát követően (1932), az emiatt megüresedő helyet elnyerve bekerült az Országos Választmányba is. Később az Egyesült Magyar Párt egyházpolitikai szakosztályának elnöke lett, illetve megszervezte a Szlovenszkói Magyar Dalosszövetséget, melynek szintén elnöke volt. 1938 decemberétől, majd az 1939. évi általános választásoktól a magyar országgyűlésben is mandátumot viselt, mint meghívott felvidéki képviselő, az Egyesült Felvidéki Magyar Párt színeiben.

1945-ben a csehszlovák hatóságok ismét letartóztatták, és a magyarok ellen tömegesen indított koncepciós perek egyikében mint „háborús bűnöst” tíz évi szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélték. Valószínűleg 1947-ben sikerült megszöknie fogva tartásának helyszínéről, a korponai munkatáborból, ami után Magyarországon telepedett le, haláláig itt élt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]