Ugrás a tartalomhoz

Németh Albert

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németh Albert
Született1820
Heves
Elhunyt1887. május 28. (66-67 évesen)
Pusztacsász
Állampolgárságamagyar
SzüleiNémeth János
Foglalkozása
  • katonatiszt
  • jogász
  • politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 5. – 1849. augusztus 13.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1869. április 22. – 1872. április 15.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1872. november 4. – 1875. május 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875. november 4. – 1878. június 29.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1878. október 19. – 1881. június 1.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1881. november 21. – 1884. május 19.)
IskoláiEgri Érseki Jogakadémia (–1835)
A Wikimédia Commons tartalmaz Németh Albert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dömötöri Németh Albert (Pest, 1820. március 22.Pusztacsász, Borsod megye, 1887. május 28.) magyar nemzetőr őrnagy. Apja Németh János nyugalmazott császári és királyi százados, majd önkéntes 1848-as honvédezredes.

Életútja

[szerkesztés]

Az elszegényedett nemesi családokban hagyománnyá vált a katonai vagy a jogi pálya, Németh Albert a bölcseletet és jogot Szombathelyt, Pesten, Pécsett és Egerben végezte; 1840-ben ügyvédi vizsgát tett és Keglevich Miklós pártjában élénk részt vett a megyék kormányellenes mozgalmaiban. 1844-től jegyző, majd szolgabíró lett Heves megyében. 1848 nyarán országgyűlési képviselőnek választották. 1849. január végétől már a honvédseregben harcolt alszázadosi beosztásban a 17. huszárezrednél, 1849 márciustól ugyanitt főszázados. Dembinszky, Guyon Richárd, utoljára pedig Perczel Mór hadosztályában szolgált. 1849. július közepétől nemzetőr őrnagy Heves megyében.

A világosi fegyverletétel után besorozták közlegénynek a császári hadseregbe Wallmoden gróf ezredébe, de ez hazabocsátotta őt. Leszerelése után felesége birtokán gazdálkodott. Az 1861. évi országgyűlésre megválasztották képviselőnek és ekkor a határozati párt híve volt; mint izgatót több ízben elfogták és 1864-ben négy hónapra be is börtönözték Pesten.

1864-ben részt vett az Almásy-féle függetlenségi mozgalomban. A kiegyezés után országgyűlési képviselő, függetlenségi politikus, a Heves megyei ellenzék vezéralakja, honvédegyleti tag.

Amikor a forrongó vármegyét az Andrássy-kormány két ízben is ostromállapotba helyezte, Németh és három képviselőtársa ellen felségsértési és hűtlenségi pert indítottak. Németh és társai nem csak, hogy fölmentettek, de lelkesedéssel választattak meg képviselőnek; ekkor kieszközölték a királyi biztos visszahivatását Heves vármegyéből. 1872-ben fia, Albert halála annyira megrendítette, hogy két évig visszavonult a közügyektől, de amikor 1873-ban Hódmezővásárhely újra megválasztotta képviselővé, ismét elfoglalta régi helyét a szélsőbalon, melynek haláláig híve maradt.

Pusztacsászon érte a halál, temetése is itt zajlott, ma már Pusztacsász falu egybeolvadt Heves várossal, Németh Albert emlékezetét Heves őrzi.

Arcmása 1882-ből maradt fenn, szerzője ismeretlen, ld. Bona Gábor i.m. 380. p.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Kőszegfalvi Ferenc és Borus Gábos. Szeged, Bába Kiadó, 2002.
  • Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja, 1873-1950. Országgyűlési, nemzetgyűlési képviselők, felsőházi tagok, polgármesterek, főispánok. Szerk. Kovács István. Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2003.
  • Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., [1998].
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Ruszoly József: Országgyűlési képviselő-választások Magyarországon 1861-1868. Bp., Püski, 1999.
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1037. o. ISBN 963-547-414-8