Ugrás a tartalomhoz

Rimatamásfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 48° 22′ 38″, k. h. 20° 00′ 25″48.377289°N 20.006961°E

Harangláb
1. világháborús emlékmű

Rimatamásfalva (szlovákul Tomášová, 1902-ig Tamásfalva) Rimaszombat településrésze, 1948-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Rimatamásfalva egybeépült Rimaszombattal, a városközponttól 1 km-re délnyugatra, a Rima jobb partján fekszik.

Egyike Rimaszombat hét kataszteri területének, területe 14,193 km².[1] 1921-ben a község területe 14,31 km² volt.[2]

Története

[szerkesztés]

Vályi András szerint: "TAMÁSFALVA. Tót falu Kis Hont Várm. földes Urai Rimaszombat Városa, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Rimaszombathoz nem meszsze, és annak filiája; Szabatkai, Apáti, Dusai, ’s Kuritzi pusztákkal is határos, szántó földgyei vizesek, teremnek tiszta, kétszeres búzát, rozsot, és zabot; réttye jó, erdeje is van."[3]

Fényes Elek szerint: "Tamásfalu, tót-magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombat mellett, ugyhogy külvárosának lehet tekinteni: 63 kath., 872 evang., 94 ref. lak."[4]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Tamásfalva, Rimaszombat mellett fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 182 házzal és 985 róm. kath. vallású lakossal. Földesurai a Zathureczky és a Pongrácz családok voltak, most pedig Rimaszombat városnak van itt nagyobb birtoka. Farkas Ábrahám orsz. képviselőnek csinos kastélya van itt, melyet még a Zathureczkyek építtettek, de a Farkas család kibővítette és átalakíttatta. 1863-ban a község nagyobb része leégett. Templom nincs a községben. Postája, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."[5]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

1948-ban csatolták Rimaszombathoz, elsőként ma a városhoz tartozó hat korábbi község közül.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
  2. Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.