Ugrás a tartalomhoz

Takcer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Takcer
Takcer falu Amdó régióban
Takcer falu Amdó régióban
Közigazgatás
Ország Kína
TartományCsinghaj
Rangfalu
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2843 m
IdőzónaUTC+8
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 36° 22′ 41″, k. h. 101° 51′ 57″36.378083°N 101.865889°EKoordináták: é. sz. 36° 22′ 41″, k. h. 101° 51′ 57″36.378083°N 101.865889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Takcer témájú médiaállományokat.

Takcer vagy Tengszter (tibetiül: felső falu)[* 1] a nyugat-kínai Csinghaj (Qinghai) tartományban található falu (tibeti Amdó régió).

Takcer eredetileg az eggyel nagyobb méretű Balangca faluhoz tartozó legelő volt, mintegy kétórányi járásra a völgyben. Ide hordták a jószágokat legelni nyaranta, hogy bőven adjanak tejet. Később házak is épültek a területen, amikor az emberek rájöttek, hogy az ideális lenne földművelésre is. Mintegy harminc házikó állt már, amikor Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma született (1935).[2]

A falu Labrang kolostortól érkező Xining felé vezető úton helyezkedik el, amely a helyi kínai kormányzat adminisztrációs központja volt.[3]

Takcer a kínai Hongya falu tibeti elnevezése (红崖村, Hongaizi a helyi dialektusban). Annak ellenére, hogy már évszázadok óta kínai nyelvterületen helyezkedik el, a tibeti Amdó régióhoz tartozik. Gyakran tévesen helyezik Takcert a neves Kumbum kolostor közelébe, pedig az 27 km-re található keleti irányban.

Népesség

[szerkesztés]
Ebben a házban született a 14. dalai láma

Jóllehet a „Takcer” elnevezés azokra az időkre utal, amikor még a legkorábbi tibetiek laktak ott, a faluban élők többsége a Csing-dinasztia óta (1644) a huik.[4]

1935-ben, amikor a falu még a muzulmán hadúr, Ma Bufeng ellenőrzése alá tartozott, 17 háztartásból 15 tibeti volt.[5] 1985-ben 40[6] 2002-ben pedig már 50 család élt a településen.[7]

2009-ben a falunak 256 lakosa volt. A lakosság 70%-a rendelkezik televízióval és vonalas telefonnal. Ezen felül a falu lakosainak van összesen 10 mobiltelefonja, 16 motorbiciklije és egy autója, viszont senkinek sincs még internete.[8]

A 14. dalai láma szülőhelye

[szerkesztés]

A falu hírnevét onnan szerezte, hogy itt született Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma 1935-ben.[9] Ugyanitt született bátyja is, Tubten Dzsigme Norbu, akiben a 13. Dalai Láma felfedezte a nagy Takcer rinpocse láma reinkarnációját.[10]

A 4. karmapa kolostora

[szerkesztés]
Sadzong Ritro kolostorát a 14. században alapította a 4. karmapa

Takcertől 7 km-re, egy hegycsúcson áll Sadzong Ritro kolostora, amelyet a 4. karmapa (1340-1383) alapított a 14. század elején. Ebben a kolostorban fogadott esküt Congkapa a 4. karmapa előtt. Kínai útjáról hazafelé a 13. dalai láma a kolostorban időzött.

Tubten Dzsigme Norbu szerint a kínai polgárháború után, 1949-ben a kommunisták kifosztották és elpusztították, amit csak értek a Sadzong Ritro épületeiben.[11]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. angolul: 'mountain village' vagy 'upper village')[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Norbu és Harrer 21. oldal
  2. Norbu és Harrer 22. oldal
  3. Norbu és Harrer 21. oldal
  4. The 14th Dalai Lama's road to treason (1)]. People's Daily Online, 2008. április 23. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  5. Thomas Laird. The Story of Tibet: Conversations with the Dalai Lama, 262. o. (2007) 
  6. Qinghai Province, Surrounded by Natural Beauty. Chinese Statistical Yearbook 1985. (Hozzáférés: 2017. január 15.)[halott link]
  7. John Gittings: Half a century of exile cannot crush Tibetan dreams. guardian.co.uk, 2003. február 8. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  8. Yu Zheng: An enigmatic paradox - How a layman sees the Dalai Lama. China View, 2009. március 13. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  9. China keeps tight lid on riot-hit areas Agence France-Presse. Philippine Daily Inquirer, 2008. március 24. [2008. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  10. Taktser Rinpoche: reincarnate lama and brother of the Dalai Lama, Obituary]. TimesOnLine, 2008. szeptember 16. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
  11. Norbu és Harrer 21. oldal

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Matthias Hermanns, Mythologie der Tibeter. Magie. Religion. Mysterien, 1955, Neuausgabe Mythen und Mysterien, Magie und Religion der Tibeter, Essen o. J., S. 202. ISBN 3884001124
  • Andreas Gruschke: The Cultural Monuments of Tibet’s Outer Provinces: Amdo, Band 1, Bangkok 2001, ISBN 9-7475-3459-2 - [1]
  • Andreas Gruschke: Diederichs kompakt - Dalai Lama. Kreuzlingen - München 2003, ISBN 3720524612