Ugrás a tartalomhoz

Vólosz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vólosz (Βόλος)
Vólosz kikötője
Vólosz kikötője
Közigazgatás
Ország Görögország
RégióThesszália
PrefektúraMagniszía
Jogállásváros
PolgármesterAchileas Beos
Irányítószám38x xx
Körzethívószám2421
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség85 803 fő (2021)[1]
Népsűrűség2,979 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0-5 m
Terület27,678 km²
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 39° 21′ 40″, k. h. 22° 56′ 33″39.361111°N 22.942500°EKoordináták: é. sz. 39° 21′ 40″, k. h. 22° 56′ 33″39.361111°N 22.942500°E
Vólosz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vólosz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vólosz város Görögország központi részén, Thesszália régióban, Magniszía prefektúra székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

A város a Pagaszitikósz-öböl partján épült a Pílio-hegység lábánál, amely a görög mitológia szerint egykoron a kentaurok földje volt. A hegység legmagasabb pontja 1651 méter magas. Vólosz a 200 000 lakosú Thesszália, Görögország legnagyobb mezőgazdasági területének az egyetlen tengeri kijárata. A város környékén található az Északi-Szporádok nevű szigetcsoport. Vóloszhoz a legközelebbi nagyobb sziget Szkíathosz.

Története

[szerkesztés]

A modern város az antik Démétriász, Pagazéasz és Lolkhósz települések összevonásából született. Démétriász I. Démétriosz makedón királyról kapta a nevét, aki a település megalapítója volt. Lolkhósz Iaszón mitológiai hős lakhelye volt a görög mondák szerint. Vólosz környékén fekszik Dimíni település romjai, amely időszámításunk előtt 4000-1200-ig létezett. A települést kőkorszaki telepesek alapították, majd a mükénéiek semmisítették meg. Vólosz a bizánci időkig a Gólkosz, később a Gólosz nevet viselte. A Bizánci Birodalom idején kapta a település a Vólosz nevet. Később Vólosz is az Oszmán birodalom része lett.

A görög szabadságharc alatt az ideiglenes görög kormány Vóloszban tartotta székhelyét. Az orosz–török háborúkat lezáró San Stefanó-i béke értelmében a város Szalonikivel együtt Bulgária része lett, majd a Berlini kongresszus után a város ismét ottomán kézre került. A Balkáni háborúk után a város visszakerült Görögországhoz.

A település napjainkban

[szerkesztés]
A Szent Konsztantin bazilika

Vólosz napjainkban Thesszália egyik ipari és turisztikai központja. A város nemrégiben feljavított kikötője mind szolgálja a kereskedelmet és a turizmust is. A turistákat elsősorban Vólosz közelében található Pélion-hegy vonzza, mert a legenda szerint ez a hegy volt lakhelye Kheirónnak, a bölcs kentaurnak és családjának. A Vólosz környékén elhelyezkedő strandok szintén a turisták kedvelt célpontjai. A város ezen kívül átutazóul szolgál, hiszen innen lehet hajóval a leggyorsabban eljutni az Északi-Szporádok szigetcsoport valamely szigetére.

Vólosz nevezetességeihez tartozik a tengerparton található Szent Konsztantin bazilika, az Archeológiai Múzeum és a Görög Nemzeti Vasúti Múzeum. A városban található emellett a Thesszáliai Egyetem is.

A napjainkban is tart Lárisza és Vólosz közti rivalizálás. Vólosz akkor haragította magára Thesszália fővárosát, mikor Vóloszban elterjedt vicc lett a következő: "Mi a legnevezetesebb emlékmű Láriszában? Hát a Vólosz felé mutató közlekedési tábla..." A vicc azon alapul, hogy a vólosziak szerint Lárisza túl büszke műemlékeire és kulturális helyszíneire.

Képek

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
Commons:Category:Volos
A Wikimédia Commons tartalmaz Vólosz témájú médiaállományokat.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Volos című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.